Latin | Hungarian |
---|---|
haesitabundus (3rd) adjective | akadozómelléknév hebegőmelléknév zavarodottmelléknév |
haesitantia [~ae] noun F | akadozásfőnév |
haesitantia linguae noun | dadogásfőnév |
haesito [haesitare, haesitavi, haesitatus] (1st) verb | akadozikige habozikige hebegige tétovázikige |
haesitatio [haesitationis] (3rd) F noun | akadozásfőnév habozásfőnév határozatlanságfőnév hebegésfőnév ingadozásfőnév tétovázásfőnév |
haesitator [~oris] adjective 2 | tétovázómelléknév |
haesitator [~oris] 2 | |
in eodem haesitare luto | megrekedni ugyanabban a sárban (Terentius) (hasonló veszélyben, bajban lenni) |
obstupui steteruntque comae et vox faucibus haesit | megdermedtem, hajam az égnek meredt és torkomon akadt a szó (Vergilius) |
vox faucibus haesit |