Latin | Hungarian |
---|---|
occasus [occasus] (4th) M noun | ~lemente (égitesté)főnév ~nyugta (égitesté)főnév |
occasus solis noun | naplementefőnév |
per varios casus per tot discrimina rerum | annyiféle viszontagságon, oly sok veszedelmen keresztül (Vergilius) |
recido [reccidi, recasurus] (3rd) | |
recido [recidere, recidi, recasus] (3rd) INTRANS verb | alászállige hanyatlikige korlátozige leesikige megnyirbálige süllyedige visszaesikige |
reccido [reccidere, reccidi, reccasus] (3rd) INTRANS verb | alászállige hanyatlikige jut vhováige leesikige süllyedige újra visszajut valamiely állapotbaige visszaesikige |
res plures casus recipit | |
si casus datetur adverb | alkalomadtánhatározószó ha alkalom adódnékhatározószó ha alkalom kínálkoznékhatározószó |
si casus ferat |