Latin | Hungarian |
---|---|
benedice adverb | barátságosanhatározószó |
benedicens [~tis] (2nd) adjective | dicsérőmelléknév dicsőítőmelléknév megszentelőmelléknév megáldómelléknév áldásosmelléknév áldást mondómelléknév áldást osztómelléknév áldómelléknév |
benedico [benedicere, benedixi, benedictus] (3rd) verb | dicsérige |
bene dicere non absurdus est | |
B. (benedicente (Iesu)) | |
J.B. (Jesu benedicente) | |
J.B.C. (Jesu benedicente conabor) |