Latin | Hungarian |
---|---|
compl. (complevit) | |
compl. (complevit) noun | befejeztefőnév |
complaceo [complacere, complacui, complacitus] (2nd) INTRANS verb | kellemesige tetszikige |
complacitus [complacita -um, complacitior -or -us, complacitissimus -a -um] adjective | kellemesmelléknév tetszőmelléknév |
complano [complanare, complanavi, complanatus] (1st) TRANS verb | egyengetige |
complanatio [~onis] noun F | elegyengetésfőnév kiegyenlítésfőnév |
complanatus (3rd) | |
complanatus (3rd) adjective | leromboltmelléknév letaroltmelléknév |
complector [complecti, complexus sum] (3rd) DEP verb | ápolige átkarolige átölelige bekerítige dédelgetige érdeklődikige felfogige felkarolige kifejezige körülfogige körülveszige megértige összefoglalige szívébe zárige |
complementaris [~e] (2nd) | |
complementaritas [~atis] F | |
complementum [complementi] (2nd) N noun | kiegészítésfőnév pótlásfőnév pótlékfőnév |
compleo [complere, complevi, completus] (2nd) TRANS verb | átélige befejezige betöltige bevégezige eltöltige |