German-Hungarian dictionary »

furcht meaning in Hungarian

German	Hungarian
die Furcht [der Furcht; —] Substantiv [fʊʁçt]	félelem [félelmet, félelme, félelmek]◼◼◼főnévJohni megbénult a félelemtől. = John war vor Furcht gelähmt.
Furcht einflößend (Von Duden empfohlene Schreibung)	félelmetes◼◼◼melléknév félelemgerjesztőmelléknév félelemkeltőmelléknév
furchteinflößend [furchteinflößender; am furchteinflößendsten] (Von Duden empfohlene Schreibung: Furcht einflößend) Adjektiv [ˈfʊʁçtʔaɪ̯nˌfløːsn̩t]	félelmetes◼◼◼melléknévEgy oroszlán háziállatként félelmetes lenne. = Ein Löwe als Haustier wäre furchteinflößend. félelemgerjesztő◼◻◻melléknévEgy oroszlán háziállatként félelemgerjesztő lenne. = Ein Löwe als Haustier wäre furchteinflößend. félelemkeltő◼◻◻melléknévEgy oroszlán háziállatként félelemkeltő lenne. = Ein Löwe als Haustier wäre furchteinflößend.
Furcht wandelt mich an.	Félelem fog el.
furchtbar [furchtbarer; am furchtbarsten] Adjektiv [ˈfʊʁçtbaːɐ̯]	szörnyű◼◼◼melléknév rettenetes◼◼◼melléknévRettenetesen érzem magam. = Ich fühle mich furchtbar. félelmetes◼◼◻melléknév
furchtbar Adverb [ˈfʊʁçtbaːɐ̯]	szörnyen◼◼◼határozószóSzörnyen érzem magam. = Ich fühle mich furchtbar. rettenetesen◼◼◻határozószó borzasztóan◼◼◻határozószóBorzasztóan érzem magam. = Ich fühle mich furchtbar. rendkívül◼◼◻határozószó nagyonhatározószó
die Furchtbarkeit Substantiv	félelmetesség [~et, ~e]◼◼◼főnév rettenetesség [~et, ~e]◼◼◻főnév szörnyűség [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnév
furchen [furchte; hat gefurcht] Verb [ˈfʊʁçn̩]	barázdál [~t, ~jon, ~na]ige redőz [~ött, ~zön, ~ne]ige rovátkol [~t, ~jon, ~na]ige ráncol [~t, ~jon, ~na]ige
furchterregend [furchterregender; am furchterregendsten] (Von Duden empfohlene Schreibung) (Alternative Schreibung: Furcht erregend) Adjektiv [ˈfʊʁçtʔɛɐ̯ˌʁeːɡənt]	félelmetes◼◼◼melléknév hátborzongató◼◻◻melléknév félelemkeltő◼◻◻melléknév
furchtlos [furchtloser; am furchtlosesten] Adjektiv [ˈfʊʁçtˌloːs]	rettenthetetlen◼◼◼melléknév
die Furchtlosigkeit [der Furchtlosigkeit; —] Substantiv	bátorság [~ot, ~a]◼◼◼főnév
furchtsam [furchtsamer; am furchtsamsten] Adjektiv [ˈfʊʁçtzaːm]	félénk◼◼◼melléknév
die Furchtsamkeit [der Furchtsamkeit; —] Substantiv	félénkség [~et, ~e]◼◼◼főnév
durchfurchen [durchfurchte; hat durchfurcht] Verb	barázdákkal bevonkifejezés bebarázdázige végigbarázdázige
die Ehrfurcht [der Ehrfurcht; —] Substantiv [ˈeːɐ̯ˌfʊʁçt]	tisztelet [~et, ~e]◼◼◼főnév hódolat [~ot, ~a, ~ok]◼◼◻főnév
ehrfurchtgebietend	tiszteletet parancsoló◼◼◼
ehrfurchtslos Adjektiv	tiszteletlen◼◼◼melléknév
ehrfurchtsvoll Adjektiv [ˈeːɐ̯fʊʁçt͡sfɔl]	tiszteletteljes◼◼◼melléknév hódolatteljes◼◻◻melléknév hódolómelléknév