German | Hungarian |
---|---|
ehelich [ˈeːəlɪç] | házastársi◼◼◼ házassági◼◼◼ |
eheliche Pflicht | házastársi kötelesség◼◼◼vall házassági kötelesség◼◼◻vall |
ehelichen [ehelichte; hat geehelicht] Verb [ˈeːəlɪçn̩] | megnősül◼◼◼ige férjhez adkifejezés |
ehelichend Adjektiv | házasodómelléknév megnősülőmelléknév |
die Ehelicherklärung [der Ehelicherklärung; die Ehelicherklärungen] Substantiv Rechtssprache früher | törvényesítés (gyermek)◼◼◼főnév házasságból születettnek nyilvánítás◼◼◻kifejezés |
die Ehelichkeit [der Ehelichkeit; —] Substantiv | házasságból születéskifejezés születettségfőnév törvényes származáskifejezés |
die Ehelichkeitserklärung [der Ehelichkeitserklärung; die Ehelichkeitserklärungen] Substantiv Rechtssprache früher | házasságból születettnek nyilvánításkifejezés |
außerehelich Adjektiv [ˈaʊ̯sɐˌʔeːəlɪç] | házasságon kívül született◼◼◼kifejezés törvénytelen (házasságon kívüli)◼◼◻melléknév |
nichtehelich Adjektiv | házasságon kívüli◼◼◼kifejezés |
sich verehelichen | |
unehelich Adjektiv [ˈʊnˌʔeːəlɪç] | törvénytelen◼◼◼melléknév házasságon kívüli◼◼◻kifejezés |
die Unehelichkeit [der Unehelichkeit; —] Substantiv | házasságon kívüliségkifejezés |
unverehelicht Adjektiv besonders Amtssprache | nőtlen◼◼◼melléknév hajadonmelléknév |
verehelichen [verehelichte; hat verehelicht] Verb [fɛɐ̯ˈʔeːəlɪçn̩] | házasodikige |
verehelicht [fɛɐ̯ˈʔeːəlɪçt] | |
die Verehelichung [der Verehelichung; die Verehelichungen] Substantiv [fɛɐ̯ˈˌʔeːəlɪçʊŋ] | elvesz feleségülkifejezés férjhez megy vkihezkifejezés megházasodásfőnév |
vorehelich Adjektiv [ˈfoːɐ̯ˌʔeːəlɪç] | házasság(kötés) előttikifejezés |