German | Hungarian |
---|---|
der Anstoß [des Anstoßes; die Anstöße] Substantiv [ˈanˌʃtoːs] | lendület◼◼◼főnév lökés◼◼◼főnévEgy szokatlan élmény adta meg a lökést eme vers keletkezéséhez. = Ein ungewöhnliches Erlebnis gab den Anstoß zum Schreiben dieses Gedichtes. ösztönzés◼◼◼főnév megütközés◼◼◻főnév kezdőrúgás (labdarugásban)◼◼◻főnév ütközés◼◻◻főnév megbotránkozás◼◻◻főnév |
anstoßen (stößt an) [stieß an; hat angestoßen] Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | koccint◼◼◼ige elindít◼◼◼ige meglök◼◻◻ige megbökige elvégzi a kezdő rúgástkifejezés megtaszítige |
anstoßen (stößt an) [stieß an; ist angestoßen] Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | |
anstoßen (stößt an) [stieß an; ist angestoßen] (bei mit Dativ) Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | megbotránkoztat (valakit)kifejezés visszatetszést kelt valakibenkifejezés |
anstoßend Adjektiv [ˈanˌʃtoːsn̩t] | megbotránkoztató◼◼◼melléknév elindítómelléknév |
anstößig [anstößiger; am anstößigsten] Adjektiv [ˈanˌʃtøːsɪç] | illetlen◼◼◼melléknév megbotránkoztató◼◼◼melléknév visszataszító◼◼◼melléknév botrányos◼◼◻melléknév |
die Anstößigkeit [der Anstößigkeit; die Anstößigkeiten] Substantiv [ˈanˌʃtøːsɪçkaɪ̯t] | botrányos dologkifejezés illetlenségfőnév |
unanstößig [unanstößiger; am unanstößigsten] Adjektiv [ˈʊnʔanˌʃtøːsɪç] | feddhetetlenmelléknév kifogástalanmelléknév nem kifogásolhatókifejezés |
an etw Anstoß nehmen Phrase | megbotránkozik (valamin)kifejezés |
daranstoßend Adjektiv | szomszédosmelléknév |
der Denkanstoß [des Denkanstoßes; die Denkanstöße] Substantiv [ˈdɛŋkʔanˌʃtoːs] | gondolatébresztő◼◼◼főnév gondolatébresztésfőnév |
die Unanstößigkeit [der Unanstößigkeit; —] Substantiv | feddhetetlenségfőnév kifogástalanságfőnév |
der Wiederanstoß [des Wiederanstoßes; —] Substantiv | újraindításfőnév újralökésfőnév |