Engelsk-Ungarsk ordbok »

a verb prefix indicating here betyr ungarsk

Automatisk oversettelse:

itt jelzett igeelőtag
EngelskUngarsk
a verbal prefix indicating together [UK: ə ˈvɜːb.l̩ ˌpriː.ˈfɪks ˈɪn.dɪk.eɪt.ɪŋ tə.ˈɡe.ðə(r)]
[US: ə ˈvɝː.bl̩ ˈpriː.fɪks ˈɪn.dəˌk.et.ɪŋ tə.ˈɡe.ðər]

össze…

verb [verbs] noun
[UK: vɜːb]
[US: ˈvɝːb]

ige◼◼◼főnévIt's an irregular verb. = Rendhagyó ige.

cselekvést jelölő igefőnév

prefix [prefixes] noun
[UK: ˌpriː.ˈfɪks]
[US: ˈpriː.fɪks]

előtag◼◼◼főnév
nyelvt

prefixum◼◼◻főnév
nyelvt

előképző◼◼◻főnév
nyelvt

körzetszám◼◻◻főnév

címjelzés (tulajdonnév előtt)főnév

rangjelzés (tulajdonnév előtt)főnév

prefix verb

eléje teszige

eléje beszúrige

eléje toldige

indicating adverb
[UK: ˈɪn.dɪk.eɪt.ɪŋ]
[US: ˈɪn.dəˌk.et.ɪŋ]

jelezve◼◼◼határozószó

indicating noun
[UK: ˈɪn.dɪk.eɪt.ɪŋ]
[US: ˈɪn.dəˌk.et.ɪŋ]

jelzés◼◼◻főnév

jelölés◼◼◻főnév

kijelzés◼◻◻főnév

verb drill [UK: vɜːb drɪl]
[US: ˈvɝːb ˈdrɪl]

igeragozási gyakorlat

verb transitive [UK: vɜːb ˈtræn.sə.tɪv]
[US: ˈvɝːb ˈtræn.sə.tɪv]

tárgyas ige◼◼◼

verb phrase [verb phrases] noun

igei csoportfőnév

verb intransitive [UK: vɜːb ɪn.ˈtræn.sə.tɪv]
[US: ˈvɝːb ɪn.ˈtræn.sə.tɪv]

tárgyatlan ige

verb particle noun

igekötőfőnév

verb phrase [verb phrases] noun

igei frázisfőnév

deponent verb [UK: dɪ.ˈpəʊ.nənt vɜːb]
[US: dɪˈpo.ʊ.nənt ˈvɝːb]

álszenvedő ige

reflexive verb [UK: rɪ.ˈflek.sɪv vɜːb]
[US: rə.ˈflek.sɪv ˈvɝːb]

visszaható ige◼◼◼

inchoative verb [inchoative verbs] noun
[UK: ɪnˈk.əʊə.tɪv vɜːb]
[US: ɪnˈko.ʊə.tɪv ˈvɝːb]

kezdő ige (verbum inchoativum)főnév

linking verb noun
[UK: ˈlɪŋkɪŋ vɜːb]
[US: ˈlɪŋkɪŋ ˈvɝːb]

kötőigefőnév

substantive verb noun
[UK: ˈsʌb.stən.tɪv vɜːb]
[US: ˈsʌb.stən.tɪv ˈvɝːb]

létige◼◼◼főnév

transitive verb [transitive verbs] phrase
[UK: ˈtræn.sə.tɪv vɜːb]
[US: ˈtræn.sə.tɪv ˈvɝːb]

tárgyas ige◼◼◼kifejezés

modal verb [UK: ˈməʊd.l̩ vɜːb]
[US: ˈmoʊd.l̩ ˈvɝːb]

módbeli segédige◼◼◼

regular verb [UK: ˈre.ɡjʊ.lə(r) vɜːb]
[US: ˈre.ɡjə.lər ˈvɝːb]

szabályos ige◼◼◼

impersonal verb [UK: ˌɪm.ˈpɜː.sən.l̩ vɜːb]
[US: ˌɪm.ˈpɝː.sən.l̩ ˈvɝːb]

személytelen ige

helping verb noun
[UK: ˈhelp.ɪŋ vɜːb]
[US: ˈhelp.ɪŋ ˈvɝːb]

segédige◼◼◼főnév

ditransitive verb [ditransitive verbs]

fizikai transzfert kifejező ige [fizikai transzfert kifejező igék]nyelv, olyan három argumentumú igék, melyek tipikusan fizikai transzfert fejeznek ki (pl. ad, ajándékoz, hoz)

intransitive verb [UK: ɪn.ˈtræn.sə.tɪv vɜːb]
[US: ɪn.ˈtræn.sə.tɪv ˈvɝːb]

tárgyatlan ige◼◼◼

link-verb noun
[UK: ˈlɪŋk.vɜːb]
[US: ˈlɪŋk.vɜːb]

copulafőnév

inceptive verb [UK: ɪn.ˈsep.tɪv vɜːb]
[US: ɪn.ˈsep.tɪv ˈvɝːb]

kezdő ige (verbum inchoativum)

auxiliary verb noun
[UK: ɔːɡ.ˈzɪ.liə.ri vɜːb]
[US: agˈzɪ.ljə.ri ˈvɝːb]

segédige◼◼◼főnév

stative verb

stativ ige

function verb noun
[UK: ˈfʌŋk.ʃn̩ vɜːb]
[US: ˈfʌŋk.ʃn̩ ˈvɝːb]

viszonyszófőnév

neuter verb [UK: ˈnjuː.tə(r) vɜːb]
[US: ˈnuː.tər ˈvɝːb]

tárgytalan ige