tier betekenis in Hongaars
| Duits | Hongaars |
|---|---|
| amtieren [amtierte; hat amtiert] Verb [amˈtiːʁən] | működik [-ött, -jön/-jék, -ne/-nék]◼◼◼ige hivatalban van◼◻◻kifejezés |
| andiskutieren [diskutierte an; hat andiskutiert] Verb [ˈandɪskuˌtiːʁən] | felhoz (valamit)kifejezés szóba hozkifejezés valamiről vitatkozni kezdkifejezés |
| der Zuave [des Zuaven; die Zuaven] (Angehöriger einer zuerst aus Berberstämmen rekrutierten französischen /Kolonial/truppe) Substantiv [t͡suˈaːvə] | zuáv [~ot, ~ja, ~ok]◼◼◼főnév |
| anstieren [stierte an; hat angestiert] (Akkusativ) Verb [ˈanˌʃtiːʁən] | mereven nézkifejezés rábámulige szemét rámeresztikifejezés |
| anmontieren [montierte an; hat anmontiert] Verb [ˈanmɔnˌtiːʁən] | felszerel◼◼◼ige odaszerelige rászerelige |
| annektieren [annektierte; hat annektiert] Verb [anɛkˈtiːʁən] | annektál [~t, ~jon, ~na]◼◼◼ige bekebelez◼◼◻ige elfoglal◼◼◻ige hozzácsatol◼◻◻ige birtokba veszkifejezés hozzákapcsolige |
| die Annektierung [der Annektierung; die Annektierungen] Substantiv [anɛkˈtiːʁʊŋ] | megszállás◼◼◼főnév elfoglalás◼◼◻főnév |
| antedatieren [antedatierte; hat antedatiert] Verb | antedatál◼◼◼ige korábbra keltezkifejezés |
| antransportieren [transportierte an; hat antransportiert] Verb [ˈantʁanspɔʁˌtiːʁən] | |
| anwendungsorientiert Adjektiv | alkalmazásra irányult◼◼◼kifejezés alkalmazás-központúmelléknév |
| apportieren [apportierte; hat apportiert] Verb [apɔʁˈtiːʁən] | kutyával hozatkifejezés |
| der Apportierhund [des Apportierhund(e)s; die Apportierhunde] Substantiv [apɔʁˈtiːɐ̯ˌhʊnt] | vadászkutya◼◼◼kifejezés |
| appretieren [appretierte; hat appretiert] Verb | appretál [~t, ~jon, ~na]ige |
| das Aquarientier Substantiv | akváriumban élő állatkifejezés |
| das Arbeitstier [des Arbeitstier(e)s; die Arbeitstiere] Substantiv [ˈaʁbaɪ̯t͡sˌtiːɐ̯] | igavonó állat◼◼◼kifejezés igásállatfőnév igavonó baromkifejezés |
| argumentieren [argumentierte; hat argumentiert] Verb [aʁɡumɛnˈtiːʁən] | érvel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼ige argumentál [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige |
| das Argumentieren Substantiv | érvelés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév |
| argumentierend Adjektiv [aʁɡumɛnˈtiːʁənt] | érvelő◼◼◼melléknév |
| der Argumentierende Substantiv | érvelő (személy)◼◼◼főnév |
| arretieren [arretierte; hat arretiert] Verb [aʁeˈtiːʁən] | rögzít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼ige arretál [~t, ~jon, ~na]ige |
