Duits | Hongaars |
---|---|
kompliziert [komplizierter; am kompliziertesten] Adjektiv [kɔmpliˈt͡siːɐ̯t] | bonyolult◼◼◼melléknévEz nagyon bonyolult. = Das ist sehr kompliziert. komplikált◼◼◻melléknévEz túl komplikált nekem. = Das ist zu kompliziert für mich. |
unkompliziert [unkomplizierter; am unkompliziertesten] Adjektiv [ˈʊnkɔmplit͡siːɐ̯t] | egyszerű◼◼◼melléknév nem komplikált◼◻◻kifejezés |
die Amplifikation [der Amplifikation; die Amplifikationen] Substantiv [amplifikaˈt͡si̯oːn] | bővítésfőnév kiegészítésfőnév kiterjesztésfőnév növelésfőnév |
amplifizieren [amplifizierte; hat amplifiziert] Verb | kiegészít◼◼◼ige bővítige kiterjesztige többféle szempontból szemlélkifejezés |
die Amplitude [der Amplitude; die Amplituden] Substantiv [ˌampliˈtuːdə] | amplitúdó◼◼◼főnév csúcsérték◼◻◻főnév (legnagyobb) kilengésfőnév |
der Amplitudengang Substantiv | amplitúdómenetfőnév |
die Amplitudenmodulation [der Amplitudenmodulation; die Amplitudenmodulationen] Substantiv [ampliˈtuːdn̩modulaˌt͡si̯oːn] | amplitúdómoduláció◼◼◼főnév |
applikabel Adjektiv | alkalmazhatómelléknév |
der Applikant [des Applikanten; die Applikanten] Substantiv veraltet | folyamodófőnév jelöltfőnév kérelmezőfőnév kérvényezőfőnév pályázófőnév |
die Applikation [der Applikation; die Applikationen] Substantiv [aplikaˈt͡si̯oːn] | alkalmazás◼◼◼főnév |
der Applikator [des Applikators; die Applikatoren] Substantiv [apliˈkaːtoːɐ̯] | |
applizieren [applizierte; hat appliziert] Verb [apliˈt͡siːʁən] | alkalmaz◼◼◼ige használ◼◼◻ige |
aufapplizieren [applizierte auf; hat aufappliziert] Verb | felapplikálige ráalkalmazige |
die Arbeitsdisziplin [der Arbeitsdisziplin] Substantiv [ˈaʁbaɪ̯t͡sdɪst͡siˌpliːn] | munkafegyelem◼◼◼főnév |
aufsplittern [splitterte auf; hat aufgesplittert] Verb | felaprózige feldarabolige szétforgácsolige több részre osztkifejezés |
aufsplittern [splitterte auf; ist aufgesplittert] Verb | darabokra törikkifejezés szilánkokra törikkifejezés |
zersplittern, sich [splitterte auf; hat aufgesplittert] Verb | elaprózza magátkifejezés |
aufsplittern, sich [splitterte sich auf; hat sich aufgesplittert] Verb | felaprózódikige |