ost betekenis in Hongaars
| Duits | Hongaars |
|---|---|
| Ost (ohne Plural; unflektiert; ohne Artikel) (Abkürzung: O) Substantiv | Kelet (rövidítése: K)◼◼◼főnév (nap)keletfőnév |
| der Ost [des Ost(e)s; die Oste (Plural selten)] Substantiv [ɔst] Seemannssprache, dichterisch | keleti szélkifejezés |
| Ost-Timur | |
| Ost und West | |
| Ost-West-Beziehung | |
| Ost-West-Handel | |
| der Ost-West-Konflikt Substantiv | kelet-nyugat viszályakifejezés |
| das Ostafrika Substantiv [ˌɔstˈʔaːfʁika] | Kelet-Afrika◼◼◼főnév |
| ostasiatisch Adjektiv [ˈɔstʔaˌzi̯aːtɪʃ] | kelet-ázsiai◼◼◼melléknév |
| das Ostasien Substantiv [ˈɔstˌʔaːzi̯ən] | Kelet-Ázsia◼◼◼főnév |
| der Ostbahnhof Substantiv | Keleti pályaudvar◼◼◼kifejezés |
| ostbaltisch Adjektiv | keletbalti◼◼◼melléknév |
| der Ostberliner [des Ostberliners; die Ostberliner] Substantiv [ˈɔstbɛʁˌliːnɐ] | kelet-berlini (férfi)◼◼◼főnév |
| die Ostberlinerin [der Ostberlinerin; die Ostberlinerinnen] Substantiv [ˈɔstbɛʁˌliːnəʁɪn] | kelet-berlini (nő)főnév |
| der Ostblock [des Ostblocks; —] Substantiv [ˈɔstblɔk] | keleti tömb◼◼◼kifejezés volt szocialista országok◼◻◻kifejezés |
| das Ostblockland [des Ostblockland(e)s; die Ostblockländer] Substantiv [ˈɔstblɔkˌlant] | keleti tömb országakifejezés volt szocialista országkifejezés |
| Ostchinesisches Meer [ˈɔstçiˈneːzɪʃəs meːɐ̯] | |
| ostdeutsch [ostdeutscher; am ostdeutschesten] Adjektiv [ˈɔstˌdɔɪ̯tʃ] | keletnémet◼◼◼melléknév |
| das Ostdeutschland [Ostdeutschland(s); —] Substantiv [ˈɔstˌdɔɪ̯t͡ʃlant] | Németország keleti része (földrajzi, politikai, szociokulturális értelemben is)◼◼◼főnév |
| die Ostealgie [der Ostealgie; die Ostealgien] Substantiv | csontfájdalomfőnév csontfájásfőnév |
| der Osten [des Ostens; —] Substantiv [ˈɔstən] | Kelet◼◼◼főnév |
| osten [ostete; ist geostet] Verb [ˈɔstn̩] | kelet felé tájolkifejezés |
| ostensibel Adjektiv [ɔstɛnˈziːbl̩] | mutatósmelléknév nyilvánvalómelléknév szembeszökőmelléknév |
| ostensiv [ostensiver; am ostensivsten] Adjektiv [ɔstɛnˈziːf] | hivalkodómelléknév kihívómelléknév tüntetőmelléknév |
| die Ostentation [der Ostentation; die Ostentationen] Substantiv | hivalkodás◼◼◼főnév céljábólfőnév hivalkodásbólfőnév osztentációfőnév tüntetésfőnév |
| ostentativ [ostentativer; am ostentativsten] Adjektiv [ɔstɛntaˈtiːf] | tüntető◼◼◼melléknév kihívómelléknév |
| die Osteologie [der Osteologie; —] Substantiv [ɔsteoloˈɡiː] | oszteológiafőnév |
