Duits-Hongaars woordenboek »

geist betekenis in Hongaars

DuitsHongaars
die Geistesverwirrung Substantiv

szellemi zavar◼◼◼kifejezés

die Geisteswelt [der Geisteswelt; die Geisteswelten] Substantiv

szellemi világ◼◼◼kifejezés
vall

lelkivilágfőnév
vall

die Geisteswissenschaft (meist im Plural) [der Geisteswissenschaft; die Geisteswissenschaften] Substantiv
[ˈɡaɪ̯stəsˌvɪsn̩ʃaft]

bölcsészettudomány◼◼◼kifejezés
tud

der Geisteswissenschaftler [des Geisteswissenschaftlers; die Geisteswissenschaftler] Substantiv
[ˈɡaɪ̯stəsˌvɪsn̩ʃaftlɐ]

szellemtudománnyal foglalkozó◼◼◼kifejezés

geisteswissenschaftlich Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stəsˌvɪsn̩ʃaftlɪç]

bölcsészettudományi◼◼◼melléknév

geisteswissenschaftliche Fakultät

bölcsészettudományi kar◼◼◼

der Geisteszustand [des Geisteszustand(e)s; die Geisteszustände] Substantiv
[ˈɡaɪ̯stəsˌt͡suːʃtant]

szellemi állapot◼◼◼kifejezés

geistig Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stɪç]

szellemi◼◼◼melléknévSzellemileg korlátozott. = Er ist geistig behindert.

lelki◼◼◻melléknévAnyagilag és lelkiekben is támogatták őt. = Sie unterstützten ihn sowohl materiell als auch geistig.

mentális◼◼◻melléknév

okos◼◻◻melléknév

szeszes◼◻◻melléknév

geistig rege

szellemileg aktívkifejezés

geistige Verfassung

szellemi állapot◼◼◼

geistiges Eigentum [ˈɡaɪ̯stɪɡəs ˈaɪ̯ɡn̩tuːm]

szellemi tulajdon◼◼◼kifejezés

geistiges Getränk

szeszes italkifejezés

die Geistigkeit [der Geistigkeit; —] Substantiv
[ˈɡaɪ̯stɪçkaɪ̯t]

szellemiség◼◼◼főnév

lelkiség◼◼◻főnév

geistlich Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stlɪç]

lelki◼◼◼melléknév

egyházi◼◼◻melléknév

papi◼◼◻melléknév

der Geistliche [ein Geistlicher; des/eines Geistlichen; die Geistlichen/zwei Geistliche] substantiviertes Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stlɪçɐ]

lelkész◼◼◼főnév

pap◼◼◼főnév

die Geistliche [eine Geistliche; der/einer Geistlichen; die Geistlichen/zwei Geistliche] substantiviertes Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stlɪçə]

lelkész (nő)◼◼◼főnév

pap (nő)◼◼◼főnév

papnőfőnév

geistlicher Rat

lelki tanács◼◼◼kifejezés
vall

die Geistlichkeit [der Geistlichkeit; —] Substantiv
[ˈɡaɪ̯stlɪçkaɪ̯t]

papság◼◼◼főnév

geistlos [geistloser; am geistlosesten] Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stˌloːs]

szellemtelen◼◼◼melléknév

die Geistlosigkeit [der Geistlosigkeit; die Geistlosigkeiten] Substantiv

szellemtelenségfőnév

geistreich [geistreicher; am geistreichsten] Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stˌʁaɪ̯ç]

szellemes◼◼◼melléknévEz egy szellemes mondat. = Das ist ein geistreicher Satz.

elmés◼◼◻melléknév

die Geistreichelei Substantiv

szellemeskedésfőnév

geistreicheln [geistreichelte; hat geistreichelt] Verb

elmélkedikige

elméskedikige

szellemeskedikige

geistsprühend [geistsprühender; am geistsprühendsten] Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stˌʃpʁyːənt]

szellemesmelléknév

geisttötend

nagyon hülye

geistvoll [geistvoller; am geistvollsten] Adjektiv
[ˈɡaɪ̯stˌfɔl]

szellemes◼◼◼melléknév

1234