Duits | Hongaars |
---|---|
angezweifelt Adjektiv [ˈanɡəˌt͡svaɪ̯fl̩t] | kétségbevon◼◼◼melléknév |
anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt] (Akkusativ) Verb [ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n] | kételkedik [-ett, -jen/-jék, -ne/-nék]◼◼◼ige |
anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt ] Verb [ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n] | megkérdőjelez [~ett, kérdőjelezzen meg, ~ne]◼◼◼ige |
anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt] Verb [ˈanˌt͡svaɪ̯fl̩n] | kétségbe von◼◼◼kifejezés |