Maghiară | Latină |
---|---|
dicsér | bene dico [dixi, dictus](3rd) praedico(1st) |
dicsér ige | allaudo [allaudare, allaudavi, allaudatus](1st) TRANS benedico [benedicere, benedixi, benedictus](3rd) collaudo [collaudare, collaudavi, collaudatus](1st) TRANS laudo [laudare, laudavi, laudatus](1st) plaudo [plaudere, plausi, plausus](3rd) |
dicsérem az igaz Istent, hívogatom a hívőket, összegyűjtöm a papságot, elsiratom a halottakat, a pestist elűzöm, az ünnepeket széppé teszem (a harangok régi szerepe) | laudo Deum verum, plebem voco, congrero clerum, defunctos ploro, pestem fugo, festa decoro |
dicséret főnév | bene dictum [~i]noun benedictum [~i]noun collaudatio [collaudationis](3rd) F L. (laus)noun laudatio [laudationis](3rd) F laus laudisnoun |
dicséret, megbecsülés és dicsőség | |
dicséret a megtestesülő igével | |
dicséret Istennek | |
dicséret Jézusnak (és) Máriának | |
dicséret mindenkor Istennek | |
dicséretes | laudandus(3rd) laudatus(3rd) |
dicséretes melléknév | gloriosus [gloriosa -um, gloriosior -or -us, gloriosissimus -a -um]adjective laudabilis [laudabilis, laudabile]adjective |
dicséretes (szigorlati, államvizsgai érdemfokozat is) | |
dicséretes dolog, ha valaki tud valamit, de bűnös az, aki nem akar semmit sem tanulni (Cato) | |
dicséretes férfiú | |
dicséretes nő | |
dicséretesen melléknév | laudabileadjective laudibiliteradjective |
dicséretesen határozószó | gloriose [gloriosius, gloriosissime]adverb |
dicséretesen (buzdítás kifejezésére is) melléknév | laudabiliteradjective |
dicséretesen alávetette magát és művét visszavonta (régen az Indexre tett egyházi írók magatartását fejezték ki ezzel) | |
dicséretre méltó | laudandus(3rd) praedicabilis [~e](2nd) |
dicséretre méltó, ha azt tesszük, ami tisztességes, nem pedig azt, ami megengedett (Seneca) (a kettő között van különbség, nem lehet mindent tiltani) | |
dicséretre méltó férfi | |
dicséretre vagy jutalomra méltó | |
dicsérettel | |
dicsérettel beszélnek róla |