schuld înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| die Rentenschuld Substantiv | járadék-telekadósságfőnév járadékadósságfőnév járadéktartozásfőnév |
| seine Schuld abdienen | |
| seine Schulden kleckerweise bezahlen | |
| die Selbstbeschuldigung [der Selbstbeschuldigung; die Selbstbeschuldigungen] Substantiv | önvádolásfőnév |
| der Selbstschuldner Substantiv | készfizető kezes◼◼◼kifejezés készfizető adóskifejezés önálló adóskifejezés önálló kezeskifejezés |
| das Selbstverschulden [des Selbstverschuldens; —] Substantiv [ˈzɛlpstfɛɐ̯ˌʃʊldn̩] | károsult saját vétkességekifejezés |
| selbstverschuldet | |
| sich als Selbstschuldner verbürgen | |
| sich an jm verschulden | |
| die Spielschuld [der Spielschuld; die Spielschulden] Substantiv [ˈʃpiːlˌʃʊlt] | adósság szerencsejátékbankifejezés |
| die Staatsschuld [der Staatsschuld; die Staatsschulden] Substantiv [ˈʃtaːt͡sˌʃʊlt] | államadósság◼◼◼főnév |
| das Staatsschuldbuch Substantiv | állami adósságkönyvkifejezés |
| die Staatsschuldenaufahme Substantiv | állami adósságfelvételkifejezés |
| der Staatsschuldendienst Substantiv | állami adósságszolgálatkifejezés |
| die Staatsschuldenverwaltung Substantiv | állami adósság kezelésekifejezés |
| die Staatsverschuldung [der Staatsverschuldung; die Staatsverschuldungen] Substantiv [ˈʃtaːt͡sfɛɐ̯ˌʃʊldʊŋ] | államadósság◼◼◼főnév az állam eladósodása◼◻◻kifejezés |
| die Steuerschuld [der Steuerschuld; die Steuerschulden] Substantiv | adóhátralék◼◼◼főnév |
| der Steuerschuldner [des Steuerschuldners; die Steuerschuldner] Substantiv [ˈʃtɔɪ̯ɐˌʃʊldnɐ] | adóval tartozó◼◼◼kifejezés |
| studienschulden | diákhitel◼◼◼ |
| überschuldet [ˌyːbɐˈʃʊldət] | |
| die Überschuldung [der Überschuldung; die Überschuldungen] Substantiv | túladósodás◼◼◼főnév |
| die Umschuldung [der Umschuldung; die Umschuldungen] Substantiv | adósság átrendezése◼◼◼kifejezés |
| die Umschuldungsaktion Substantiv | hitelátváltoztatási akciókifejezés |
| die Umschuldungsanleihe Substantiv | hitelátváltoztatási kölcsönkifejezés |
| die Umschuldungskasse Substantiv | hitelátváltoztatási osztálykifejezés |
| unentschuldbar Adjektiv [ˈʊnʔɛntˌʃʊltbaːɐ̯] | megbocsáthatatlan◼◼◼melléknév |
| die Unentschuldbarkeit Substantiv | megbocsáthatatlanságfőnév |
| unentschuldigt Adjektiv | igazolatlan◼◼◼melléknévSok igazolatlan hiányzása van. = Sie fehlt oft unentschuldigt. |
| die Unschuld [der Unschuld; —] Substantiv [ˈʊnˌʃʊlt] | ártatlanság◼◼◼főnévHiszek az ártatlanságodban. = Ich glaube an deine Unschuld. |
| die Unschuldige substantiviertes Adjektiv [ˈʊnˌʃʊldɪɡə] | ártatlan (férfi)◼◼◼főnév ártatlan (nő)◼◼◼főnév |
| die Unschuldigsprechung Substantiv | ártatlanná nyilvánításkifejezés |
| das Unschuldslamm [des Unschuldslamm(e)s; die Unschuldslämmer] Substantiv [ˈʊnʃʊlt͡sˌlam] | ártatlan bárány◼◼◼kifejezés |
| die Unschuldsmiene [der Unschuldsmiene; die Unschuldsmienen] Substantiv | ártatlan arckifejezés |
