Germană | Maghiară |
---|---|
die Schmiege [der Schmiege; die Schmiegen] Substantiv [ˈʃmiːɡə] | collstockfőnév méterrúdfőnév szögmérőfőnév |
schmiegen [schmiegte; hat geschmiegt] Verb [ˈʃmiːɡn̩] | hozzásimul◼◼◼ige hajlikige hajlítige illesztige |
schmiegen (sich) [schmiegte; hat geschmiegt] Verb | simul◼◼◼ige illeszkedik◼◼◼ige hajlikige |
anschmiegen [schmiegte an; hat angeschmiegt] Verb [ˈanˌʃmiːɡn̩] | hozzáillesztige |
anschmiegen (sich) [schmiegte sich an; hat sich angeschmiegt] Verb | hozzásimul◼◼◼ige hozzátapad◼◼◻ige |
anschmiegend Adjektiv [ˈanˌʃmiːɡn̩t] | hozzáalakítómelléknév hozzásimulómelléknév |