dicţionar German-Maghiar »
riss înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| (he)rausreißen [riss (he)raus; hat (he)rausgerissen] Verb | kiszakítige kitépige |
| herumreißen [riss herum; hat herumgerissen] Verb | erőszakossá válikkifejezés megrázige |
| (he)runterreißen [riss (he)runter; hat (he)runtergerissen] Verb | letépige |
| hinreißen [riss hin; hat hingerissen] Verb [ˈhɪnˌʁaɪ̯sn̩] | elragad◼◼◼ige magával ragad◼◼◻kifejezés rávesz◼◻◻ige |
| hochreißen [riss hoch; hat hochgerissen] Verb | magasra húzkifejezés |
| mitreißen [riss mit; hat mitgerissen] Verb [ˈmɪtˌʁaɪ̯sn̩] | fellelkesít◼◼◼ige |
| niederreißen [riss nieder; hat niedergerissen] Verb | lebont◼◼◼ige letép◼◻◻ige leszaggatige |
| reinreißen [riss rein; hat reingerissen] Verb | beletépige |
| umreißen [riss um; hat umgerissen] Verb [ˈʊmˌʁaɪ̯sn̩] | felvázol◼◼◼ige körvonalaz◼◼◼ige lebontige (fel)vázolige feldöntige megrajzolja vminek a körvonalaitkifejezés |
| wegreißen [riss weg; hat weggerissen] Verb [ˈvɛkˌʁaɪ̯sn̩] | elragad◼◼◼ige lebont◼◻◻ige ledöntige |
| zusammenreißen [riss zusammen; hat zusammengerissen] Verb [t͡suˈzamənˌʁaɪ̯sn̩] | lebontige lerombolige lerontige |
| zusammenreißen, sich [riss zusammen; hat zusammengerissen] Verb | önuralmat tanúsítkifejezés összeszedi magátkifejezés uralkodik magánkifejezés |
| die Rissbildung Substantiv | repedésképződés◼◼◼főnév repedés képződése◼◻◻kifejezés |
| rissfest [rissfester; am rissfestesten] Adjektiv [ˈʁɪsfɛst] | szakadásbiztosmelléknév |
| die Rissfestigkeit Substantiv | repedésnek való ellenálláskifejezés |
| rissig | repedezett◼◼◼ |
| rissig Adjektiv | repedésesmelléknév |
| das Risswachstum Substantiv | repedés növekedésekifejezés |
| der Risswiderstand Substantiv | repedésnek való ellenálláskifejezés |
| abfressen (frisst ab) [fraß ab; hat abgefressen] Verb [ˈapˌfʁɛsn̩] | lelegelige minden ehetőt megeszikkifejezés |
