rede înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| hineinreden [redete hinein; hat hineingeredet] Verb | |
| irrereden [redete irre; hat irregeredet] Verb | félrebeszélige |
| mitreden [redete mit; hat mitgeredet] Verb [ˈmɪtˌʁeːdn̩] | beleszól◼◼◼ige hozzászól◼◼◻ige |
| nachreden [redete nach; hat nachgeredet] Verb [ˈnaːxˌʁeːdn̩] | megszólal◼◼◼ige háta mögött beszél vkirőlkifejezés megszólige utánamondige |
| schönreden [redete schön; hat schöngeredet] Verb [ˈʃøːnˌʁeːdn̩] | bagatellizál (beszédben)◼◼◼ige idealizál◼◼◼ige megszépít◼◼◼ige kikozmetikázige |
| ausreden, sich [redete sich aus; hat sich ausgeredet] Verb | kibeszéli magátkifejezés kifogással élkifejezés |
| festreden, sich [redete sich fest; hat sich festgeredet] Verb | belemelegszik a beszéd(é)bekifejezés túl hosszan beszélkifejezés túl sokat beszélkifejezés |
| hinausreden [redete sich hinaus; hat sich hinausgeredet] Verb | (gyanú alól) kibeszéli magátkifejezés |
| vorbeireden [redete vorbei; hat vorbeigeredet] Verb | mellébeszélige nem a tárgyról beszélkifejezés |
| zureden [redete zu; hat zugeredet] Verb [ˈt͡suːˌʁeːdn̩] | rábeszél◼◼◼ige biztat◼◻◻ige |
| das Redeverbot [des Redeverbot(e)s; die Redeverbote] Substantiv [ˈʁeːdəfɛɐ̯ˌboːt] | beszédtilalom◼◼◼főnév |
| die Redeweise [der Redeweise; die Redeweisen] Substantiv [ˈʁeːdəˌvaɪ̯zə] | beszédmód◼◼◼főnévBeszédmódja nagyon kifinomult. = Seine Redeweise ist sehr verfeinert. beszédmodor◼◻◻főnév |
| die Redewendung [der Redewendung; die Redewendungen] Substantiv [ˈʁeːdəˌvɛndʊŋ] | szólás◼◼◼főnév állandósult szókapcsolatkifejezés (beszéd)fordulatfőnév |
| die Redezeit [der Redezeit; die Redezeiten] Substantiv | hozzászólásra engedélyezett időkifejezés |
| die Abrede [der Abrede; die Abreden] Substantiv [ˈapʁeːdə] | megállapodás◼◼◼főnév |
| die Abschiedsrede [die Abschiedsreden ] Substantiv [ˈapʃiːt͡sˌʁeːdə] | búcsúbeszéd◼◼◼főnév búcsúztató◼◻◻főnév |
| die Afterrede Substantiv | rágalomfőnév |
| afterreden [afterredete; hat afterredet] Verb alt | gyaláz◼◼◼ige megrágalmazige |
| die Anrede [der Anrede; die Anreden] Substantiv [ˈanˌʁeːdə] | megszólítás◼◼◼főnév |
| der Anredefall [des Anredefall(e)s; die Anredefälle] Substantiv | megszólító eset◼◼◼kifejezés vokativuszfőnév |
