Germană | Maghiară |
---|---|
geläufig [geläufiger; am geläufigsten] Adjektiv [ɡəˈlɔɪ̯fɪç] | szokásos◼◼◼melléknév megszokott◼◼◼melléknév közkeletű◼◼◻melléknév folyékony◼◼◻melléknévEzt a nyelvet folyékonyan beszéli. = Diese Sprache ist ihm geläufig. könnyed◼◼◻melléknév (köz)ismertmelléknév kurrensmelléknév |
die Geläufigkeit [der Geläufigkeit; —] Substantiv | folyékonyság◼◼◼főnév gördülékenység◼◼◻főnév könnyedségfőnév |
Das ist mir geläufig. | |
Diese Sprache ist ihm geläufig. | |
in geläufigem Deutsch |