Germană | Maghiară |
---|---|
besoffen [besoffener; am besoffensten] Adjektiv [bəˈzɔfn̩] | részeg◼◼◼melléknévRészeg voltam. = Ich war besoffen. ittas◼◼◻melléknévErősen ittas volt a rendőrtiszt. = Der Polizist war besoffen. |
der Besoffene Substantiv | részeg◼◼◼főnév |
die Besoffenheit [der Besoffenheit; —] Substantiv | részegségfőnév |
besaufen, sich [besoff sich; hat sich besoffen] Verb salopp | leissza magát◼◼◼kifejezés bepiál◼◼◻ige berúg◼◼◻ige beszívige |
stinkbesoffen [ˌʃtɪŋkbəˈzɔfn̩] | |
sturzbesoffen (Verwandte Form: sturzbetrunken) Adjektiv [ˌʃtʊʁt͡sbəˈzɔfn̩] derb | holtrészeg◼◼◼melléknév hullarészeg◼◼◼melléknév |