derb significado em Húngaro
| Alemão | Húngaro |
|---|---|
| verderben [verdarb; hat/ist verdorben] Verb [fɛɐ̯ˈdɛʁbn̩] | elpusztul◼◼◻ige elromlik◼◼◻ige tönkremegy◼◻◻ige |
| das Verderben [des Verderbens; die Verderben] Substantiv [fɛɐ̯ˈdɛʁbn̩] | romlás [~t, ~a]◼◼◼főnévRomlásnak indult a hús. = Das Fleisch beginnt zu verderben. |
| verderbenbringend Adjektiv | vészt hozókifejezés |
| der Verderber [des Verderbers; die Verderber] Substantiv | pusztító [~t, ~ja, ~k]◼◼◼főnév elrontófőnév |
| das Verderbliche Substantiv | romló◼◼◼főnév romló áru◼◼◻kifejezés |
| die Verderblichkeit [der Verderblichkeit; —] Substantiv | romlandóság [~ot, ~a]◼◼◼főnév káros volta vminekkifejezés kártékony volta vminekkifejezés veszedelmes volta vminekkifejezés |
| die Verderbnis [der Verderbnis; die Verderbnisse] Substantiv | romlottság [~ot, ~a]◼◼◼főnév romlás [~t, ~a]◼◼◼főnév romlandó dologkifejezés |
| die Verderbtheit [der Verderbtheit; —] Substantiv | romlottság [~ot, ~a]◼◼◼főnévMinden más romlottságnak gyökere az önzés. = Die Selbstsucht ist die Wurzel aller anderen Verderbtheit. megrontottságfőnév rosszaság [~ot, ~a]főnév |
| das Vorderbein [des Vorderbein(e)s; die Vorderbeine] Substantiv | mellső láb◼◼◼kifejezés elülső láb◼◼◻kifejezés |
| die Vorderbremse Substantiv | elülső fékkifejezés |
| die Wacholderbeere [der Wacholderbeere; die Wacholderbeeren] Substantiv | borókabogyó◼◼◼főnév |
| der Wacholderbranntwein [des Wacholderbranntwein(e)s; die Wacholderbranntweine] Substantiv [vaˈxɔldɐˌbʁantvaɪ̯n] | borókapálinkafőnév |
| die Wanderbücherei Substantiv | mozgókönyvtárfőnév |
| die Wanderbühne [der Wanderbühne; die Wanderbühnen] Substantiv | vándorszínház◼◼◼főnév |
| der Wanderbursche [des Wanderburschen; die Wanderburschen] Substantiv | vándorló iparoskifejezés |
| der Wiederbeginn [des Wiederbeginn(e)s; —] Substantiv | újrakezdés◼◼◼főnév |
| wiederbeginnen | |
| die Wiederbehauptung Substantiv | újra állításkifejezés |
| wiederbekommen [bekam wieder; hat wiederbekommen] Verb | újra megkapkifejezés |
| wiederbelebbar | |
| wiederbeleben [belebte wieder; hat wiederbelebt] Verb [ˈviːdɐbəˌleːbn̩] | újraéleszt◼◼◼ige újjáéleszt◼◼◼ige feléleszt◼◼◻ige |
| wiederbelebend Adjektiv [ˈviːdɐbəˌleːbn̩t] | újra élesztőmelléknév |
| die Wiederbelebung [der Wiederbelebung; die Wiederbelebungen] Substantiv [ˈviːdɐbəˌleːbʊŋ] | újjáélesztés◼◼◼főnév felélesztés◼◼◻főnév felelevenítés [~t, ~e]◼◼◻főnév |
| der Wiederbelebungsversuch [des Wiederbelebungsversuch(e)s; die Wiederbelebungsversuche] Substantiv [ˈviːdɐbəleːbʊŋsfɛɐ̯ˌzuːx] | élesztési kísérletkifejezés |
