Deutsch | Ungarisch |
---|---|
die Schütte [der Schütte; die Schütten] Substantiv [ˈʃʏtə] | halomfőnév köteg szalmakifejezés rakásfőnév |
der Schüttelfrost [des Schüttelfrost(e)s; —] Substantiv [ˈʃʏtl̩ˌfʁɔst] | hidegrázás◼◼◼főnév |
die Schüttellähmung [der Schüttellähmung; die Schüttellähmungen] Substantiv | Parkinson-kór◼◼◼főnév reszkető bénulás◼◻◻kifejezés |
schütteln [schüttelte; hat geschüttelt] Verb [ˈʃʏtl̩n] | ráz◼◼◼igeRázta a fejét. = Sie schüttelte den Kopf. megrázkódik◼◻◻ige |
das Schütteln Substantiv | rázni◼◼◼főnév |
schütteln (sich) [schüttelte sich; hat sich geschüttelt] Verb | megrázza magát◼◼◼kifejezés |
der Schüttelreim [des Schüttelreims; die Schüttelreime] Substantiv [ˈʃʏtl̩ˌʁaɪ̯m] | két szó kezdőbetűinek felcserélésekifejezés |
der Schüttelrost Substantiv | bolygatórostélyfőnév buktatórostélyfőnév mozgórostélyfőnév rázórostélyfőnév |
die Schüttelrutsche [der Schüttelrutsche; die Schüttelrutschen] Substantiv | rázóvályúfőnév |
das Schüttelsieb Substantiv | rázószitafőnév |
abschütteln [schüttelte ab; hat abgeschüttelt] Verb | leráz◼◼◼ige |
aufschütteln [schüttelte auf; hat aufgeschüttelt] Verb | felráz◼◼◼ige |
ausschütteln [schüttelte aus; hat ausgeschüttelt] Verb | kiráz◼◼◼ige kiporolige leporolige |
durchschütteln [schüttelte durch; hat durchgeschüttelt] Verb [ˈdʊʁçˌʃʏtl̩n] | alaposan megráz◼◼◼kifejezés jól megráz◼◼◼kifejezés átrázige |
umschütteln [schüttelte um; hat umgeschüttelt] Verb [ˈʊmˌʃʏtl̩n] | |
schütten [schüttete; hat geschüttet] Verb [ˈʃʏtn̩] | önt◼◼◼igeElőször forralj vizet, aztán öntsd bele a levesport. = Zunächst bringe Wasser zum Kochen, dann schütte Suppenpulver hinein! fizet◼◼◻ige tölt◼◼◻ige hoz◼◼◻ige terem◼◻◻ige feltölt◼◻◻ige csurgatige hullatige kölykezikige kölyköt vetkifejezés |
schütter [schütterer; am schüttersten] Adjektiv [ˈʃʏtɐ] | lazamelléknév tömítetlenmelléknév |
das Schüttergebiet Substantiv | földrengéses vidékkifejezés |