ko- bedeutet auf Ungarisch
| Deutsch | Ungarisch |
|---|---|
| die Koerzitivkraft Substantiv | korlátozó erőkifejezés |
| koexistent Adjektiv bildungssprachlich selten | egymás mellett létező◼◼◼kifejezés egymás mellett fennállókifejezés |
| die Koexistenz [der Koexistenz; —] Substantiv [ˈkoːʔɛksɪsˌtɛnt͡s] | együttélés◼◼◼főnév |
| koexistieren [koexistierte; hat koexistiert] Verb [ˈkoːʔɛksɪsˌtiːʁən] | egyidejűleg van◼◼◼kifejezés egyidejűleg létezik◼◼◼kifejezés |
| koextensiv | |
| das Koffein [des Koffeins; —] Substantiv [kɔfeˈiːn] | koffein◼◼◼főnévA koffein függőséget okoz. = Koffein macht süchtig. |
| koffeinfrei Adjektiv [kɔfeˈiːnˌfʁaɪ̯] | koffeinmentes◼◼◼melléknévEz koffeinmentes kávé? = Ist das koffeinfreier Kaffee? |
| koffeinhaltig Adjektiv [kɔfeˈiːnˌhaltɪç] | koffeintartalmú◼◼◼melléknév |
| der Koffer [des Koffers; die Koffer] Substantiv [ˈkɔfɐ] | bőrönd◼◼◼főnévKié ez a bőrönd? = Wessen Koffer ist das? koffer◼◼◻főnévMi van a kofferban? = Was ist im Koffer? |
| der Kofferanhänger [des Kofferanhängers; die Kofferanhänger] Substantiv | bőröndcímke◼◼◼főnév |
| der Kofferdeckel [des Kofferdeckels; die Kofferdeckel] Substantiv | bőrönd tetejekifejezés |
| kofferfest | |
| der Kofferfisch Substantiv | bőröndhal (Ostracion quadrucornis)◼◼◼állatnév |
| das Koffergerät [des Koffergerät(e)s; die Koffergeräte] Substantiv | hordozható készülékkifejezés |
| der Kofferkuli [des Kofferkulis; die Kofferkulis] Substantiv [ˈkɔfɐˌkuːli] | kofferkulifőnév |
| das Kofferradio [des Kofferradios; die Kofferradios] Substantiv [ˈkɔfɐˌʁaːdi̯o] | táskarádió◼◼◼főnév |
| der Kofferraum [des Kofferraum(e)s; die Kofferräume] Substantiv [ˈkɔfɐˌʁaʊ̯m] | csomagtartó◼◼◼főnévA csomagtartóban van. = Es ist im Kofferraum. |
| die Kofferräume Substantiv [ˈkɔfɐˌʁɔɪ̯mə] | csomagtartókfőnév |
| die Kofferschreibmaschine [der Kofferschreibmaschine; die Kofferschreibmaschinen] Substantiv | táskaírógépfőnév |
| das Kofferzimmer Substantiv | ruhatárszobafőnév |
| der Koog [des Kooges; die Köge] Substantiv [koːk] | gát védte tengerparti területkifejezés |
| der Kogel Substantiv | hegykúpfőnév |
| die Kogge [der Kogge; die Koggen] Substantiv [ˈkɔɡə] | |
| der Kognak [des Kognaks; die Kognaks] Substantiv [ˈkɔnjak] | konyak◼◼◼főnév |
| die Kognakbohne [der Kognakbohne; die Kognakbohnen] Substantiv | konyakmeggyfőnév |
| der Kognakschwenker [des Kognakschwenkers; die Kognakschwenker] Substantiv | konyakospohárfőnév |
| der Kognat [des Kognaten; die Kognaten] Substantiv [kɔˈɡnaːt] | cognatusfőnév vérrokonfőnév |
| die Kognition [der Kognition; die Kognitionen] Substantiv [ˌkɔɡniˈt͡si̯oːn] | vizsgálat◼◼◼főnév felismerés◼◼◻főnév |
| die Kognitionswissenschaft [der Kognitionswissenschaft; die Kognitionswissenschaften] Substantiv [kɔɡniˈt͡si̯oːnsˌvɪsn̩ʃaft] | kognitív tudomány◼◼◼főnév |
| kognitiv Adjektiv [kɔɡniˈtiːf] | kognitív◼◼◼melléknév felismerő◼◻◻melléknév |
| kognitive Dissonanz [kɔɡniˈtiːvə dɪsoˈnant͡s] | |
| das Kognomen [des Kognomens; die Kognomen/Kognomina] (Das Stichwort „Cognomen“ ist eine Nebenform zu Kognomen.) Substantiv [kɔˈɡnoːmən] | |
| die Kohabitation [der Kohabitation; die Kohabitationen] Substantiv [ˌkohabitaˈt͡si̯oːn] | együttélés (nemileg)◼◼◼főnév |
| kohabitieren Verb bildungssprachlich | közösülige |
