Венгерский | Немецкий |
---|---|
hallgatólagosan beleegyezett | |
hallgatóság [~ot, ~a] főnév | das Publikum [des Publikums; —]◼◼◼Substantiv die Zuhörerschaft [der Zuhörerschaft; die Zuhörerschaften]◼◼◻Substantiv die Hörerschaft [der Hörerschaft; die Hörerschaften]◼◻◻Substantiv der Hörerkreis [des Hörerkreises; die Hörerkreise]Substantiv das HörerpublikumSubstantiv der Leserkreis [des Leserkreises; die Leserkreise]Substantiv |
hallgatótárs (egyetemen, főiskolán) főnév | der Kommilitone [des Kommilitonen; die Kommilitonen]Substantiv |
hallgatott | geschwiegen◼◼◼[ɡəˈʃviːɡn̩] |
hallgatott melléknév | unerhört [unerhörter; am unerhörtesten]Adjektiv |
hallgatottság (rádióműsor) főnév | die Einschaltquote [der Einschaltquote; die Einschaltquoten]Substantiv |
hallgatottsági arány (rádióműsor) kifejezés | die Einschaltquote [der Einschaltquote; die Einschaltquoten]Substantiv |
hallgatottsági mutató (rádióműsor) kifejezés | die Einschaltquote [der Einschaltquote; die Einschaltquoten]Substantiv |
hallgatózási akció kifejezés | die Lauschaktion [der Lauschaktion; die Lauschaktionen]Substantiv |
hallgatózásos melléknév | auskultatorischAdjektiv |
hallgatózással meghall kifejezés | belauschen [belauschte; hat belauscht]Verb |
hallgatózással megvizsgál (orvos) ige | auskultieren [kultierte aus; hat auskultiert]Verb |
hallgatózik ige | lauschen [lauschte; hat gelauscht]◼◼◼Verb horchen [horchte; hat gehorcht]◼◼◻Verb aushorchen [horchte aus; hat ausgehorcht]Verb |
hallgatózik (kulcslyukon) ige | lauschen [lauschte; hat gelauscht]◼◼◼Verb |
hallgatózik (kulcslyukon) | behorche[bəˈhɔʁçə] behorcht[bəˈhɔʁçt] |
hallgatózó (kulcslyukon) főnév | der Horcher [des Horchers; die Horcher]Substantiv |
elhallgattat [~ott, hallgattasson el, ~na] ige | knebeln [knebelte; hat geknebelt]◼◻◻Verb |
hallható melléknév | hörbar [hörbarer; am hörbarsten]◼◼◼Adjektiv vernehmbar◼◻◻Adjektiv |
hallható | |
hallható és látható | |
hallhatóan | vernehmbare[fɛɐ̯ˈneːmbaːʁə] |
hallhatóság [~ot, ~a] főnév | die Hörbarkeit◼◼◼Substantiv |
Hallig (északnémet sziget) főnév földr | die Hallig [der Hallig; die Halligen]◼◼◼Substantiv |
Halligen lakói kifejezés | die HalligleutePluralwort |
halliszt főnév | das Fischmehl◼◼◼Substantiv |
halló | hallo◼◼◼[ˈhalo]Halló! Hogy vagy? = Hallo! Wie geht es dir? |
Halló! főnév | das Hallo [des Hallos; die Hallos]◼◼◼Substantiv |
hallócső főnév | das Hörrohr [des Hörrohr(e)s; die Hörrohre]◼◼◼Substantiv die Hörmuschel [der Hörmuschel; die Hörmuscheln]Substantiv |
hallócsontocska főnév anat | das Gehörknöchelchen [des Gehörknöchelchens; die Gehörknöchelchen]◼◼◼Substantiv |
hallóérzék főnév | der Gehörsinn [des Gehörsinn(e)s; die Gehörsinne]◼◼◼Substantiv |