Magyar-Latin szótár »
nevetés latinul
| Magyar | Latin |
|---|---|
| nevetés főnév | risio [~onis]noun risus [risus](4th) M |
| nevetésben tör ki | |
| nevetést akar kelteni | |
| nevetést kelt | |
| nevetéstől meghalni (Terentius) | |
| a padok meghasadnak a nevetéstől | |
| az örökös sírása az álarc alatt nevetés (Publilius Syrus) (a nevető örökösök) | |
| azok, bár nevetségesek voltak, mégsem indítottak nevetésre | |
| elfojt (indulatot, könnyet, nevetést, fájdalmat) ige | teneo [tenere, tenui, tentus](2nd) |
| felnevetés főnév | cachinnatio [cachinnationis](3rd) F cachinnus [cachinni](2nd) M |
| gunyoros nevetés | |
| kaján (nevetés) | oblicus(3rd) |
| kaján (nevetés) melléknév | obliquus [obliqua, obliquum]adjective |
| kikényszerít (nevetést, könnyet, fizetést) ige | excutio [excutere, excussi, excussus](3rd) |
| kikényszerítés (nevetésé, könnyé, fizetésé) főnév | excussio [excussionis](3rd) F |
| lelkét a nevetés felüdíti | |
| sok nevetés ostoba emberre vall | |
| tartsátok vissza a nevetést (Horatius) |
