Információ

Jelentéspár (darab): 28 162
Forrás: Jómagam szótár
Licenc: GPL2
készítette: Sárváry Pál

A román–magyar szótár használatához

Egyes szavak esetében szögletes zárójelben közöljük azt a román elöljárót, amellyel egyes román igék és melléknevek állnak. A személyt jelentő román főneveknek és az ilyen használatú mellékneveknek, továbbá az ilyen használatú névmásoknak a nőnemű alakját is feltüntetjük, ilyenkor a román szó változatlan és változó részét „ | „ jel választja el egymástól és a nőnemű végződés mindig a „ | „ jel előtti részhez járul, pl.: „protagon'is|t, -tă (főszereplő), nőnemű alak: protagon'istă”.


A címszavak szófaji hovatartozását csak az azonos alakú címszavaknál jeleztük (lásd „rövidítések”) és az azonos alakú, de különböző jelentésű román szavak közötti eligazodást a román nyelv szerint kért szavak listájában számozással igyekeztünk megkönnyíteni. Ez természetesen a magyar nyelv szerint kért szavak listájában szétszóródik, nem kell vele foglalkozni.


Azonos alakú szavak (esetleg eltérő) jelentése gyakran a hangsúly helyétől függ, ezért a hangsúly helyét minden esetben a hangsúlyos magánhangzó előtt alkalmazott aposztróffal ( ' ) jelöltük. Tőhangsúlyos szavaknál szótártechnikai okokból ez így jelenik meg: „armă ('~)”, értsd: „ 'armă (fegyver)”. Ugyanez a helyzet visszaható igék esetén a visszaható névmással (se) is, (pl) „arăt'a (se ~)”, értsd: „se arăt'a (mutatkozik)”.


Az általános szótári gyakorlatnak megfelelően a főneveknek egyes számú alanyesetét, az igéknek jelen idő egyes szám harmadik személyét szerepeltetjük (a más nyelveknél megszokott főnévi igenév helyett). A román igéknél ezekből a főnévi igenevet a szótári alak elé helyezett „a” szócskával képezzük. Pl.: „acoper'i = befed,a acoper'i = befedni”. Ha nem így járunk el, a román nyelv szerinti szavak listájában az összes ige az „a” betűnél egy blokkban szerepelne.

Egy - a „H/L” - blokkba csoportosítottuk a települések listáját, amely csak az erdélyi helységeket tartalmazza, de azokat teljes körűen. Ennek indoka, hogy egy helységnév egymásnak megfelelő román, ill. magyar elnevezése nem feltétlenül fordítható le egymásba. Ugyanez a helyzet az „F/G” blokkba gyűjtött földrajzi nevekkel, bár ez utóbbi nem teljes körű lista, több magyar nyelvű földrajzi névnek nem használják a román megfelelőjét (ha ilyen egyáltalán létezik).



A betűk és betűcsoportok hangértéke

BetűkKiejtésHelyzetPéldák
arövid „á”, mint a palóc nyeljárásban az „a” afină 'áfonya'
ăközepes nyíltságú, középen képzett (az „ö” és az „o” között), ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az angol about szó első magánhangzója ăsta 'ez'
âzárt, középen képzett (az „ü” és az „u” között), ajakkerekítés nélküli magánhangzó, mint az orosz вы második hangzójaszóközbenpâine 'kenyér'
bb bronz 'bronz'
ck contur 'kontúr'
cse és i előttceh 'cseh', Cipru 'Ciprus'
chke és i előttchestiune 'kérdés', chin 'kín'
dd dramă 'dráma'
erövid „é”általábanefectiv 'effektív'
néhány szó elejéneu 'én', este 'van'
félhangzó, azaz a következő mássalhangzóval egyazon szótagban kiejtett „e”mássalhangzó után, + a, odeal 'domb', pleosc 'loccs'
ff formă 'forma'
gg garaj 'garázs'
dzse és i előttgem 'dzsem', gin 'dzsin'
ghge és i előttghem 'gombolyag', ghindă 'makk'
hh heleşteu 'halastó'
iikét mássalhangzó közöttbizar 'bizarr'
két mássalhangzó utánprivilegiu 'privilégium'
szó elején, mássalhangzó előttidiot 'idióta'
szó végén, hangsúlyosan, magánhangzó vagy mássalhangzó utána cheltui 'költeni', a primi 'kapni'
jmagánhangzó előttiesle 'jászol', piatră 'kő'
hangsúlyos magánhangzó utánine 'kutya', verzui 'zöldes'
alig észlelhető „j”, mint a „kapj” szóbanszó végén, mássalhangzó után, hangsúlytalanullupi 'farkasok'
îazonos az â-évelszó elején vagy végénînger 'angyal', a urî 'gyűlölni'
szóösszetételbenbineînţeles 'természetesen'
jzs jeleu 'zselé'
kknéhány jövevényszóbankilogram
ll lichior 'likőr'
mm muncă 'munka'
nn nu 'nem'
ooáltalábanoval 'ovális'
félhangzó „o”, kb. mint a „w” az angol water szóbanmássalhangzó mögött, + afoarte 'nagyon'
pp plafon 'plafon'
qcsak idegen szavakban, ahogy azokban ejtik
rr robot 'robot'
ssz sos 'szósz'
şs şină 'sín'
tt Tiberiu 'Tibor'
ţc ţel 'cél'
uuszó elejénUngaria 'Magyarország'
két mássalhangzó közöttdublu 'dupla'
félhangzó „u”, mint a „w” az angol water szóbanmagánhangzó előtt vagy/és utánrouă 'harmat', bou 'ökör'
vv venă 'véna'
wcsak idegen szavakban, ahogy azokban ejtik
xksz taxi 'taxi'
gz exact 'egzakt'
ycsak idegen szavakban, ahogy azokban ejtik
zz zonă 'zóna'

Hangsúly

Meglehetősen bonyolult szabályokat követ, ezért a szótárban minden román szónál aposztróffal (') jelöltük az utána következő magánhangzó (szótag) hangsúlyos voltát. (Tőhangsúly esetén a szó után alkalmazott ('~) jellel.)

A szótárban használt rövidítések

rövidítések jegyzékelista abrevierior
mn : melléknévadjectiv
hat, hsz : határozószóadverb
rep : repülésaeronautică
mezőg : mezőgazdaságagricultură
ép : építészetarhitectură
gépk : gépkocsizásautomobilism
ffi: férfibărbat
növ : növénytanbotanică
kb : körülbelülcirca
vmi : valamiceva
vegy : vegyészetchimie
vki : valakicineva
ker : kereskedelemcomerţ
közl : közlekedéscirculaţie
ksz : kötőszóconjuncţie
vmivel : valamivelcu ceva
vhonnan : valahonnande undeva
dipl : diplomáciadiplomaţie
vill : villamosságelectricitate
fiz : fizikafizică
fényk : fényképészetfotografie
F, földr : földrajzG, geografie
n : nőnemgenul feminin
bány : bányászatindustrie minieră
text : txtiliparindustrie textilă
isk : iskolaügyinvăţământ
ké.sz : kérdő szócuvânt interogativ
H : helységL, localitate
h : hímnemgenul masculin
orv : orvostudománymedicină
met : meteorológiameteorologie
div : divatmodă
zene : zenemuzică
hajó : hajózásnavigaţie
szn : számnévnumeral
nép : népiespopular
névm : névmáspronume
vmitől : valamitőlde la ceva
biz : bizalmasfamiliar
átv : átvitt értelemsens figurat
sp : sportsport
fn : főnévsubstantiv
jog : jogtudományştiinţe juridice
szính : színházteatru
műsz : műszaki nyelvtehnică
távk : távközléstelecomunicaţii
kat : katonai műszótermen militar
vhová : valahováundeva
rég : régiesarhaism
i : igeverb
áll : állattanzoologie


További információk a Román nyelvről