Magyar-Latin szótár »

kettő latinul

MagyarLatin
egy a kettő közül

alteruter utra, utrum(3rd)

egy per kettő

dimidia pars

egyedül semminek sem tudunk igazán örülni (Seneca) (megosztott öröm kettős öröm)

nullius boni sine socio iucunda possessio est

egyik a kettő közül

alis

alius alia, aliud(3rd)

alter [altera, alterum]

alteruter utra, utrum(3rd)

unus ex duobus

egyik (a kettő közül) főnév

uter utra, utrum(3rd)
noun

egyik helyen sem (a kettő közül) határozószó

neutrubiadverb

egyik oldalra sem (a kettő közül) határozószó

neutroadverb

egyik sem (a kettő közül)

neuter neutra, neutrum

egyik~ (a kettő közül)

utervis utravis utrumvis(3rd)

elismer valakit valaminek (kettős acc) ige

agnosco [agnoscere, agnovi, agnitus](3rd)
verb

elnevez (kettős acc) ige

dico [dixi, dictus](3rd)
verb

Hermathena (Mercurius és Minerva kettős mellszobra) főnév

Hermathena [~ae]noun
F

Hermeracles (Mercurius és Hercules kettős mellszobra) melléknév

Hermeracles [~is]adjective
M

huszonkettő számnév

duo et vigintinumeral

Ianus (Latium régi királya, régi itáliai Istenség, kezdeté, be- és kijáraté, kettős arccal ábrázolták)

Ianus [~i]M

kioktat valakit valamire (kettős acc) ige

edoceo [edocere, edocui, edoctus](2nd)
verb

kétszer kettő

bina

kétszer kettő az négy

bis bina sunt quattuor

kétszer kettő egyenlő négy

bis bina sunt quattuor

legyen bár ~ vagy (megkettőzve) kötőszó

siveconjunction

leült, odahívta (Jézus) a tizenkettőt s így szólt: ha valaki első akar lenni, legyen a legutolsó, mindenkinek a szolgája

et residens vocavit duodecim et ait illis. Si quis vult primus esse, erit omnium novissimus, et omnium minister

megkettőz ige

gemino [geminare, geminavi, geminatus](1st)
verb

megkettőzi magát ige

congemino [congeminare, congeminavi, congeminatus](1st) TRANS
verb

megkettőztet ige

conduplico [conduplicare, conduplicavi, conduplicatus](1st) TRANS
verb

congemino [congeminare, congeminavi, congeminatus](1st) TRANS
verb

gemino [geminare, geminavi, geminatus](1st)
verb

ingemino [ingeminare, ingeminavi, ingeminatus](1st)
verb

megkettőztetés főnév

dupl (duplicatio)noun

megkettőzés főnév

conduplicatio [conduplicationis](3rd) F
noun

congeminatio [congeminationis](3rd) F
noun

megkettőzött melléknév

duplicatus [duplicata, duplicatum]adjective

megkettőződik ige

congemino [congeminare, congeminavi, congeminatus](1st) TRANS
verb

ingemino [ingeminare, ingeminavi, ingeminatus](1st)
verb

megkettőződés főnév

duplicatio [duplicationis](3rd) F
noun

megtanít valakit valamire (kettős acc) ige

edoceo [edocere, edocui, edoctus](2nd)
verb

megtanított valakit valamire (kettős acc)

edoctus(3rd)

1234