Немецкий | Венгерский |
---|---|
das Gerichtsurteil [des Gerichtsurteils; die Gerichtsurteile] Substantiv [ɡəˈʁɪçt͡sʔʊʁˌtaɪ̯l] | ítélet◼◼◼főnév bírósági ítélet◼◼◻kifejezés |
der Gottesurteil [des Gottesurteils; die Gottesurteile] Substantiv [ˈɡɔtəsˌʔʊʁtaɪ̯l] | istenítélet◼◼◼főnév |
das Gottesurteil [des Gottesurteils; die Gottesurteile] Substantiv [ˈɡɔtəsˌʔʊʁtaɪ̯l] | isteni ítéletkifejezés |
großenteils Adverb [ˈɡʁoːsn̩ˌtaɪ̯ls] | nagyrészt◼◼◼határozószó |
größenteils | |
größerenteils | |
größernteils | |
größtenteils [ˈɡʁøːstn̩ˌtaɪ̯ls] | jórészt◼◼◼ túlnyomóan◼◻◻ |
das Grundsatzurteil [des Grundsatzurteils; die Grundsatzurteile] Substantiv [ˈɡʁʊntzat͡sˌʔuːɐ̯taɪ̯l] | elvi jelentőségű ítélet◼◼◼kifejezés |
das Hinterteil [des Hinterteils; die Hinterteile] Substantiv [ˈhɪntɐˌtaɪ̯l] umgangssprachlich | hátsó (test)rész (ülep)◼◼◼kifejezés fenék (hátsó testrész)◼◼◻főnév |
das Hinterteil (veraltet auch: der) [des Hinterteils; die Hinterteile] Substantiv [ˈhɪntɐˌtaɪ̯l] selten | hátulsó rész◼◼◼kifejezés |
der Kapitalanteilschein Substantiv | tőkerészvényfőnév |
der Löwenanteil [des Löwenanteils; die Löwenanteile] Substantiv [ˈløːvn̩ˌʔantaɪ̯l] | oroszlánrész◼◼◼főnév |
meinesteils | |
meistenteils | |
die Mitteilsamkeit [der Mitteilsamkeit; —] Substantiv | közlékenységfőnév |
das Netzteil [des Netzteils; die Netzteile] Substantiv [ˈnɛt͡sˌtaɪ̯l] | tápegység◼◼◼főnév |
das Oberteil [des Oberteils; die Oberteile] Substantiv [ˈoːbɐˌtaɪ̯l] | felsőrész◼◼◼főnév |
das Pauschalurteil [des Pauschalurteils; die Pauschalurteile] Substantiv | általánosító megítéléskifejezés |
das Pflichtteilsrecht Substantiv | jog a kötelező részre (örökség)kifejezés |
das Schandurteil [des Schandurteils; die Schandurteile] Substantiv | szégyenteljes ítéletkifejezés |
die Steilschrift [der Steilschrift; die Steilschriften] Substantiv | meredek íráskifejezés |
das Todesurteil [des Todesurteils; die Todesurteile] Substantiv [ˈtoːdəsˌʔʊʁtaɪ̯l] | halálos ítélet◼◼◼kifejezés |
unseresteils | |
unsresteils | |
das Urteil [des Urteils; die Urteile] Substantiv [ˈuːɐ̯ˌtaɪ̯l] Rechtssprache | ítélet◼◼◼főnév |
das Urteil [des Urteils; die Urteile] Substantiv [ˈuːɐ̯ˌtaɪ̯l] | vélemény◼◼◻főnév megítélés◼◼◻főnév |
die Urteilsbegründung [der Urteilsbegründung; die Urteilsbegründungen] Substantiv | az ítélet indoklása◼◼◼kifejezés |
urteilsfähig | ítélőképes◼◼◼ |
die Urteilsfähigkeit [der Urteilsfähigkeit; die Urteilsfähigkeiten] Substantiv | ítélőképesség◼◼◼főnév |
die Urteilskraft [der Urteilskraft; die Urteilskräfte] Substantiv | ítélőképesség◼◼◼főnév |
der Urteilsspruch [des Urteilsspruch(e)s; die Urteilssprüche] Substantiv [ˈuːɐ̯taɪ̯lsˌʃpʁʊx] | ítélet◼◼◼főnév döntés◼◼◻főnév vélemény◼◻◻főnév verdiktfőnév |