Немецкий | Венгерский |
---|---|
aussetzen [setzte aus; hat ausgesetzt ] Verb [ˈaʊ̯sˌzɛt͡sn̩] | félbeszakad◼◻◻ige |
das Aussetzen Substantiv | kihagyás◼◼◼főnév kitaszítás◼◻◻főnév |
aussetzen [setzte aus; hat ausgesetzt] (für mit Akkusativ) Verb [ˈaʊ̯sˌzɛt͡sn̩] | |
aussetzen [setzte aus; hat ausgesetzt] (an mit Dativ) Verb [ˈaʊ̯sˌzɛt͡sn̩] | kivetnivalót talál (vkin/vmin)kifejezés |
aussetzen, sich [setzte sich aus; hat sich ausgesetzt] (Dativ) Verb | kiteszi magát (valaminek)◼◼◼kifejezés |
außerstand setzen / außer Stand setzen Phrase | alkalmatlanná tesz vminek megtételérekifejezés lehetetlenné teszkifejezés megakadályoz vkit/vmit vmibenkifejezés |
beiseite setzen | félretesz◼◼◼ige |
beisetzen [setzte bei; hat beigesetzt] Verb [ˈbaɪ̯ˌzɛt͡sn̩] | eltemet◼◼◼ige |
beisetzend Adjektiv [ˈbaɪ̯ˌzɛt͡sn̩t] | eltemetőmelléknév |
besetzen [besetzte; hat besetzt] Verb [bəˈzɛt͡sn̩] | elfoglal◼◼◼ige megszáll◼◼◼igeAz ellenség megszállta a várost. = Der Feind besetzte die Stadt. betölt◼◼◻igeAz állást nem fogják újra betölteni. = Die Stelle wird nicht neu besetzt. lefoglal◼◼◻ige birtokol◼◻◻ige díszít◼◻◻ige szegélyez◼◻◻ige birtokában tartkifejezés |
besetzend Adjektiv [bəˈzɛt͡sn̩t] | birtokában tartómelléknév |
dagegensetzen [setzte dagegen; hat dagegengesetzt] Verb | elébe fordítkifejezés elébe teszkifejezés szembehelyezige |
daransetzen [setzte daran; hat darangesetzt] Verb | ráfordítige |
daraufsetzen Verb | ráültetige |
dareinsetzen [setzte darein; hat dareingesetzt] Verb | beülige |
dazusetzen [setzte dazu; hat dazugesetzt] Verb | hozzáülige |
die Segel setzen | |
dransetzen [setzte dran; hat drangesetzt] Verb | kockára teszkifejezés kockáztatige latba vetkifejezés ráfordítige ráköltige |
durchsetzen [setzte durch; hat durchgesetzt] Verb [ˈdʊʁçˌzɛt͡sn̩] | érvényesít◼◼◼igeA weimari kormány politikusai nehézségekbe ütköztek, hogy érvényesítsék akaratukat. = Die Politiker der Weimarer Regierung hatten große Schwierigkeiten, sich durchzusetzen. keresztülvisz◼◼◻ige akaratát keresztülviszikifejezés |
durchsetzen, sich [setzte durch; hat durchgesetzt] Verb | érvényesülige |