ort означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| amortisieren [amortisierte; hat amortisiert] Verb [amɔʁtiˈziːʁən] | törleszt (kölcsönt) [~ett, törlesszen, ~ene]◼◻◻ige részletben visszafizetkifejezés |
| amortisieren (sich) [amortisierte sich; hat sich amortisiert] Verb | amortizálódik [-ott, -jon/-jék, -na/-nék]◼◼◼ige értékét vesztikifejezés |
| amortisiert Adjektiv [amɔʁtiˈziːɐ̯t] | amortizált◼◼◼melléknév törlesztett (kölcsön)melléknév |
| die Amortisierung [der Amortisierung; die Amortisierungen] Substantiv | törlesztés [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév értékleírásfőnév |
| an Ort und Stelle Phrase | helyben (azonnal)◼◼◼kifejezés a helyszínen◼◼◼kifejezés |
| anderenorts Adverb [ˈandəʁənˌʔɔʁt͡s] | máshol◼◼◼határozószó másutt◼◼◻határozószó más helyütthatározószó |
| andernorts Adverb [ˈandɐnˌʔɔʁt͡s] | máshol◼◼◼határozószó másutt◼◼◼határozószó más helyütthatározószó |
| angehören [gehörte an; hat angehört] (Dativ) Verb [ˈanɡəˌhøːʁən] | (hozzá)tartozik◼◼◼ige |
| anhören [hörte an, hat angehört] Verb [ˈanˌhøːʁən] | meghallgat◼◼◼igeLegalább meghallgattak. = Wenigstens haben sie mich angehört. végighallgat◼◼◻igeNem erek rá, hogy végighallgassam életed történetét. = Ich habe nicht die Zeit, um mir deine Lebensgeschichte anzuhören. kihallgat◼◻◻ige lehallgatige |
| anhören [hörte an, hat angehört jm etw] Verb [ˈanˌhøːʁən] | |
| ankören [körte körte an; hat angekört] Verb | tenyészállatot kiválasztkifejezés |
| anschmoren [schmorte an; hat angeschmort] Verb | kissé megpárolkifejezés |
| das Anlageportefeuille Substantiv | befektetési kasszakifejezés |
| anmutiger Ort Phrase | kedves helykifejezés kellemes helykifejezés |
| der Anrufbeantworter [des Anrufbeantworters; die Anrufbeantworter] Substantiv [ˈanʁuːfbəʔantvɔʁtɐ] | üzenetrögzítő◼◼◼főnévMeghallgatom az üzenetrögzítőt. = Ich höre den Anrufbeantworter ab. |
| der Anstandsort Substantiv | illemhelyfőnév |
| antransportieren [transportierte an; hat antransportiert] Verb [ˈantʁanspɔʁˌtiːʁən] | |
| die Antwort [der Antwort; die Antworten] Substantiv [ˈantvɔʁt] | válasz [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnévEz a válasz. = Das ist die Antwort. felelet [~et, ~e, ~ek]◼◼◻főnévÉs mi a felelet? = Und was ist die Antwort? |
| antworten [antwortete; hat geantwortet] (auf mit Akkusativ) Verb [ˈantˌvɔʁtn̩] | válaszol (vmire) [~t, ~jon, ~na]◼◼◼igeJohn válaszolt? = Hat John geantwortet? felel (vmire) [~t, ~jen, ~ne]◼◼◼igeNem felelt. = Sie hat nicht geantwortet. reagál (vmire) [~t, ~jon, ~na]◼◼◻igeNem tudja, hogyan reagáljon. = Er weiß nicht, wie er antworten soll. |
| antwortend Adjektiv [ˈantˌvɔʁtn̩t] | válaszoló◼◼◼melléknév felelőmelléknév |
| die Antwortkarte Substantiv | válaszlevelezőlapfőnév |
| antwortlich Adverb [ˈantˌvɔʁtlɪç] Kaufmannssprache veraltet | válaszolvahatározószó viszonzásképpenhatározószó |
