Немецкий-Венгерский словарь »

besitz означает в венгерский

НемецкийВенгерский
das Besitztum [des Besitztums; die Besitztümer] Substantiv

birtok◼◼◼főnév

die Besitzübertragung Substantiv

átruházás (ingatlané, jogé)◼◼◼főnév

lemondás (jogról)főnév

das Besitzum Substantiv

birtokfőnév

die Besitzung [der Besitzung; die Besitzungen] Substantiv
[bəˈzɪt͡sʊŋ]

birtok◼◼◼főnév

földbirtokfőnév

der Besitzwert [des Besitzwertes; die Besitzwerte] Substantiv

vagyontárgyfőnév

der Aktienbesitz Substantiv

részvénytulajdon◼◼◼főnév

der Aktienbesitzer [des Aktienbesitzers; die Aktienbesitzer] Substantiv
[ˈakt͡si̯ənbəˌzɪt͡sɐ]

részvénytulajdonos◼◼◼főnév

der Aktienstreubesitz Substantiv

részvénytulajdon megoszlásakifejezés

der Alleinbesitz Substantiv

kizárólagos tulajdon◼◼◼kifejezés

kizárólagos birtok(lás)kifejezés

der Alleinbesitzer Substantiv

egyedüli tulajdonos◼◼◼kifejezés

egyedüli birtokoskifejezés

kizárólagos birtokoskifejezés

der Allgemeinbesitz Substantiv

köztulajdon◼◼◼főnév

közös tulajdonkifejezés

der Anteilscheinbesitzer Substantiv

részvényesfőnév

részvénytulajdonosfőnév

der Barbesitzer Substantiv
[ˈbaːɐ̯bəˌzɪt͡sɐ]

bártulajdonos◼◼◼főnév

der Bodenbesitz Substantiv

földbirtokfőnév

der Budenbesitzer Substantiv

bódétulajdonosfőnév

der Effektenbesitz Substantiv

értékpapír tulajdonkifejezés

der Effektenbesitzer Substantiv

részvényesfőnév

der Eigenbesitz [des Eigenbesitzes; —] Substantiv
[ˈaɪ̯ɡn̩bəˌzɪt͡s]

saját tulajdon◼◼◼kifejezés

der Eigenbesitzer [des Eigenbesitzers; die Eigenbesitzer] Substantiv

birtokos◼◼◼főnév

kizárólagos tulajdonoskifejezés

saját jogcímen birtoklófőnév

der Eigenheimbesitzer [des Eigenheimbesitzers; die Eigenheimbesitzer] Substantiv
[ˈaɪ̯ɡn̩haɪ̯mbəˌzɪt͡sɐ]

öröklakás tulajdonosakifejezés

er besitzt keine Lebensart

faragatlan

modortalan

Erstbesitz

első tulajdon◼◼◼

elsőkéz

etw im Besitze haben

vminek a birtokában van

der Fabrikbesitzer [des Fabrikbesitzers; die Fabrikbesitzer] Substantiv
[faˈbʁiːkbəˌzɪt͡sɐ]

gyártulajdonos◼◼◼főnév

gyáros◼◼◼főnév

der Familienbesitz [des Familienbesitzes; die Familienbesitze] Substantiv
[faˈmiːli̯ənbəˌzɪt͡s]

tulajdon◼◼◼főnév

családi birtok◼◼◻kifejezés

öröklött birtokkifejezés

der Gaststättenbesitzer Substantiv

étteremtulajdonosfőnév

123