Немецкий | Венгерский |
---|---|
argumentierend Adjektiv [aʁɡumɛnˈtiːʁənt] | érvelő◼◼◼melléknév |
der Argumentierende Substantiv | érvelő (személy)◼◼◼főnév |
die Argusaugen [—; die Argusaugen] Substantiv [ˈaʁɡʊsˌʔaʊ̯ɡn̩] | árgus szemek◼◼◼kifejezés |
argusäugig Adjektiv | árgusszeműmelléknév |
der Argwohn [des Argwohn(e)s] (gegen mit Akkusativ) Substantiv [ˈaʁkˌvoːn] | gyanakvás◼◼◼főnév bizalmatlanság◼◼◼főnév |
argwöhnen [argwöhnte; hat geargwöhnt] Verb [ˈaʁkˌvøːnən] | gyanakszik◼◼◼ige gyanakodik◼◼◼ige gyanít◼◼◻ige |
argwöhnisch [argwöhnischer; am argwöhnischsten] Adjektiv [ˈaʁkvøːnɪʃ] | gyanakvó◼◼◼melléknév |
abärgern [abärgerte; ist abärgert] Verb [ˈapˌʔɛʁɡɐn] | |
die Agrargesetzgebung Substantiv | mezőgazdasági jogalkotáskifejezés |
das Altargemälde Substantiv | oltárkép◼◼◼főnév |
die Altarglocke Substantiv | ministránscsengőfőnév |
kärglich [kärglicher; am kärglichsten] Adjektiv [ˈkɛʁklɪç] | szűkös◼◼◼melléknév |
karg [karger; am kargsten] Adjektiv [kaʁk] | szűkös◼◼◼melléknév terméketlen (talaj)◼◼◻melléknév szegényes◼◼◻melléknév fukar◼◼◻melléknév |
lethargisch [lethargischer; am lethargischsten] Adjektiv [leˈtaʁɡɪʃ] | letargikus◼◼◼melléknév fásult◼◼◻melléknév apatikus◼◻◻melléknév |
marginal [marginaler; am marginalsten] Adjektiv [maʁɡiˈnaːl] | lényegtelen◼◼◼melléknév |
verärgert [verärgerter; am verärgertsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈʔɛʁɡɐt] | dühös◼◼◼melléknévNem voltam dühös. = Ich war nicht verärgert. mérges◼◼◼melléknévMég mindig mérges. = Er ist noch immer verärgert. bosszús◼◼◻melléknév haragos◼◼◻melléknév bőszmelléknév |
wortkarg [wortkarger; am wortkargsten] Adjektiv | szófukar◼◼◼melléknévMinél izgatotabb lett, annál szófukarabb lett. = Je aufgeregter er wurde, desto wortkarger wurde er. szűkszavú◼◼◼melléknév kevés beszédűkifejezés |
auf/über jn ärgerlich sein | |
bergen [barg; hat geborgen] Verb [ˈbɛʁɡn̩] | rejt◼◼◼igeA nagy hatalom nagy felelősséget rejt magában. = Große Macht birgt große Verantwortung. biztonságba helyez◼◻◻kifejezés magába zárkifejezés (meg)mentige |
das Bargeld [des Bargeld(e)s; —] Substantiv [ˈbaːɐ̯ˌɡɛlt] | készpénz◼◼◼főnévKészpénz kellett neki. = Sie brauchte Bargeld. |
die Bargeldbestand Substantiv | készpénzállományfőnév |
bargeldlos Adjektiv [ˈbaːɐ̯ɡɛltˌloːs] | készpénzmentes◼◼◼melléknév |