Немецкий-Венгерский словарь »

arg означает в венгерский

НемецкийВенгерский
argumentierend Adjektiv
[aʁɡumɛnˈtiːʁənt]

érvelő◼◼◼melléknév

der Argumentierende Substantiv

érvelő (személy)◼◼◼főnév

die Argusaugen [—; die Argusaugen] Substantiv
[ˈaʁɡʊsˌʔaʊ̯ɡn̩]

árgus szemek◼◼◼kifejezés

argusäugig Adjektiv

árgusszeműmelléknév

der Argwohn [des Argwohn(e)s] (gegen mit Akkusativ) Substantiv
[ˈaʁkˌvoːn]

gyanakvás◼◼◼főnév

bizalmatlanság◼◼◼főnév

argwöhnen [argwöhnte; hat geargwöhnt] Verb
[ˈaʁkˌvøːnən]

gyanakszik◼◼◼ige

gyanakodik◼◼◼ige

gyanít◼◼◻ige

argwöhnisch [argwöhnischer; am argwöhnischsten] Adjektiv
[ˈaʁkvøːnɪʃ]

gyanakvó◼◼◼melléknév

abärgern [abärgerte; ist abärgert] Verb
[ˈapˌʔɛʁɡɐn]

(bosszantással) kikényszerítige

die Agrargesetzgebung Substantiv

mezőgazdasági jogalkotáskifejezés

das Altargemälde Substantiv

oltárkép◼◼◼főnév

die Altarglocke Substantiv

ministránscsengőfőnév

kärglich [kärglicher; am kärglichsten] Adjektiv
[ˈkɛʁklɪç]

szűkös◼◼◼melléknév

karg [karger; am kargsten] Adjektiv
[kaʁk]

szűkös◼◼◼melléknév

terméketlen (talaj)◼◼◻melléknév

szegényes◼◼◻melléknév

fukar◼◼◻melléknév

lethargisch [lethargischer; am lethargischsten] Adjektiv
[leˈtaʁɡɪʃ]

letargikus◼◼◼melléknév

fásult◼◼◻melléknév

apatikus◼◻◻melléknév

marginal [marginaler; am marginalsten] Adjektiv
[maʁɡiˈnaːl]

lényegtelen◼◼◼melléknév

verärgert [verärgerter; am verärgertsten] Adjektiv
[fɛɐ̯ˈʔɛʁɡɐt]

dühös◼◼◼melléknévNem voltam dühös. = Ich war nicht verärgert.

mérges◼◼◼melléknévMég mindig mérges. = Er ist noch immer verärgert.

bosszús◼◼◻melléknév

haragos◼◼◻melléknév

bőszmelléknév

wortkarg [wortkarger; am wortkargsten] Adjektiv

szófukar◼◼◼melléknévMinél izgatotabb lett, annál szófukarabb lett. = Je aufgeregter er wurde, desto wortkarger wurde er.

szűkszavú◼◼◼melléknév

kevés beszédűkifejezés

auf/über jn ärgerlich sein

haragszik vkire

mérges vkire

bergen [barg; hat geborgen] Verb
[ˈbɛʁɡn̩]

rejt◼◼◼igeA nagy hatalom nagy felelősséget rejt magában. = Große Macht birgt große Verantwortung.

biztonságba helyez◼◻◻kifejezés

magába zárkifejezés

(meg)mentige

das Bargeld [des Bargeld(e)s; —] Substantiv
[ˈbaːɐ̯ˌɡɛlt]

készpénz◼◼◼főnévKészpénz kellett neki. = Sie brauchte Bargeld.

die Bargeldbestand Substantiv

készpénzállományfőnév

bargeldlos Adjektiv
[ˈbaːɐ̯ɡɛltˌloːs]

készpénzmentes◼◼◼melléknév

1234