all означает в венгерский
| Немецкий | Венгерский |
|---|---|
| der Alleinerbe [des Alleinerben; die Alleinerben] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌʔɛʁbə] | kizárólagos örökös (férfi)◼◼◻kifejezés |
| die Alleinerbin [der Alleinerbin; die Alleinerbinnen] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌʔɛʁbɪn] | kizárólagos örökös (nő)◼◼◼kifejezés egyedüli örökös (nő)◼◼◼kifejezés |
| der Alleinerziehende [ein Alleinerziehender; des/eines Alleinerziehenden; die Alleinerziehenden/zwei Alleinerziehende] (Von Duden empfohlene Schreibung) substantiviertes Adjektiv [aˈlaɪ̯nʔɛɐ̯ˌt͡siːəndə] | gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő (apa/apuka)kifejezés |
| die Alleinerziehende [eine Alleinerziehende; der/einer Alleinerziehenden; die Alleinerziehenden/zwei Alleinerziehende] (Von Duden empfohlene Schreibung) substantiviertes Adjektiv [aˈlaɪ̯nʔɛɐ̯ˌt͡siːəndə] | gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő (anya/anyuka)kifejezés |
| der Alleinflug [des Alleinflug(e)s; die Alleinflüge] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌfluːk] | egyedül repülés◼◼◼kifejezés egyszemélyes repüléskifejezés |
| der Alleingang [des Alleingang(e)s; die Alleingänge] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌɡaŋ] | egyéni teljesítménykifejezés egyéni vállalkozáskifejezés |
| alleingehend Adjektiv | egyedül közlekedőkifejezés magányosan járókifejezés |
| der Alleinhandel Substantiv | egyedárusításfőnév monopóliumfőnév |
| die Alleinherrschaft [der Alleinherrschaft; die Alleinherrschaften] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌhɛʁʃaft] | egyeduralom◼◼◼főnév |
| der Alleinherrscher [des Alleinherrschers; die Alleinherrscher] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌhɛʁʃɐ] | egyeduralkodó◼◼◼főnév |
| der Alleinhersteller Substantiv | kizárólagos előállítókifejezés kizárólagos gyártókifejezés |
| alleinig Adjektiv [aˈlaɪ̯nɪç] | kizárólagos◼◼◼melléknév egyedüli◼◼◼melléknév egyedülálló◼◻◻melléknév magányos◼◻◻melléknév |
| der Alleininhaber [des Alleininhabers; die Alleininhaber] Substantiv | egyedüli tulajdonos◼◼◼kifejezés |
| alleinlebend Adjektiv | egyedül élő◼◼◼kifejezés |
| das Alleinmädchen [des Alleinmädchens; die Alleinmädchen] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌmɛːtçən] | mindeneslányfőnév |
| das Alleinrecht Substantiv | kizárólagos jog◼◼◼kifejezés monopóliumfőnév |
| der Alleinreisende [ein Alleinreisender; des/eines Alleinreisenden; die Alleinreisenden/zwei Alleinreisende] substantiviertes Adjektiv | egyedül utazó (férfi)◼◼◼kifejezés |
| die Alleinreisende [eine Alleinreisende; der/einer Alleinreisenden, die Alleinreisenden/zwei Alleinreisende] substantiviertes Adjektiv | egyedül utazó (nő)◼◼◼kifejezés |
| die Alleinschuld [der Alleinschuld] Substantiv | egyedüli felelősség◼◼◼kifejezés |
| die Alleinschuld [der Alleinschuld] Substantiv [aˈlaɪ̯nˌʃʊlt] | kizárólagos felelősségkifejezés kizárólagos vétkességkifejezés |
| das Alleinsein [des Alleinseins; —] Substantiv | egyedüllét◼◼◼főnévAz egyedüllétben a legrosszabb a magány. = Das Schlimmste am Alleinsein ist die Einsamkeit. |
| alleinstehend Adjektiv [aˈlaɪ̯nˌʃteːənt] | egyedülálló◼◼◼melléknévJohn egyedülálló. = John ist alleinstehend. magányos◼◼◻melléknév facér◼◻◻melléknév nem házaskifejezés |
| die Alleinstehende substantiviertes Adjektiv [aˈlaɪ̯nˌʃteːəndə] | egyedülálló (férfi)◼◼◼főnév egyedülálló (nő)◼◼◼főnév |
| das Alleinstellungsmerkmal [des Alleinstellungsmerkmal(e)s; die Alleinstellungsmerkmale] Substantiv [aˈlaɪ̯nʃtɛlʊŋsˌmɛʁkmaːl] | egyedi jellemző◼◼◼kifejezés egyedi vonáskifejezés |
