ordít означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| ordít ige | schreien [schrie; hat geschrien]◼◼◼ »Verb brüllen [brüllte; hat gebrüllt]◼◼◼ »Verb heulen [heulte; hat geheult]◼◼◻ »Verb bläken [bläkte; hat gebläkt] »Verb brauen [braute; hat gebraut] »Verb |
| ordítozás főnév | das Geheul [des Geheul(e)s; —]◼◼◼ »Substantiv das Geheule [des Geheules; —]◼◼◻ »Substantiv |
| ordít(oz)ás főnév | das Gebrüll [des Gebrüll(e)s; —] »Substantiv das Gebrülle [des Gebrülles; —] (Verwandte Form: Gebrülle) »Substantiv |
| ordítás főnév | |
| ordítással legyőzi kifejezés | niederbrüllen [brüllte nieder; hat niedergebrüllt] »Verb |
| ordító címlap kifejezés | die Riesenschlagzeile »Substantiv |
| (az eredeti nyelvre) visszafordít kifejezés | zurückübersetzen◼◼◼ »Verb rückübersetzen [übersetzte rück; hat rückübersetzt] »Verb |
| (dühösen) ordít kifejezés | |
| <Luther bibliafordításának német nyelve> főnév | die Bibelsprache [der Bibelsprache; die Bibelsprachen] »Substantiv |
| <reklámra fordítható pénzösszeg> főnév | das Werbebudget »Substantiv |
| a jelenség megfordíthatatlansága | |
| a ráfordított kiadások kifejezés | der Aufwand [des Aufwand(e)s; die Aufwände] »Substantiv |
| a ráfordított költségek kifejezés | der Aufwand [des Aufwand(e)s; die Aufwände]◼◼◼ »Substantiv |
| a vitorlákat szélirányba fordítja | |
| adóráfordítás főnév | der Steueraufwand◼◼◼ »Substantiv |
| befektetési ráfordítások kifejezés | der Anlageaufwand »Substantiv |
| bibliafordítás főnév | die Bibelübersetzung [der Bibelübersetzung; die Bibelübersetzungen]◼◼◼ »Substantiv |
| cím lefordítása kifejezés | die Adressenübersetzung »Substantiv |
| címfordítás főnév | die Adressübersetzung◼◼◼ »Substantiv |
| diadalordítás főnév | das Siegesgeschrei [des Siegesgeschreis; —] »Substantiv |
| dühös ordítozás kifejezés | |
| dühös ordítás kifejezés | das Wutgebrüll »Substantiv |
| egy bizonyos célra fordítható | |
| egységes fordítás kifejezés vall | die Einheitsübersetzung◼◼◼ »Substantiv |
| elfordít ige | abwenden [wendete/wandte ab; hat abgewendet/abgewandt]◼◼◼ »Verb wenden [wandte, wendete; hat gewandt, gewendet] (an mit Akkusativ)◼◼◼ »Verb |
