Венгерский-Немецкий словарь »

monda означает в немецкий

ВенгерскийНемецкий
ellentmondásos melléknév

widerspruchsvoll◼◻◻Adjektiv

ellentmondásosság főnév

die Widersprüchlichkeit [der Widersprüchlichkeit; die Widersprüchlichkeiten]◼◼◼Substantiv
[ˈviːdɐˌʃpʁʏçlɪçkaɪ̯t]

die Inkonsistenz [der Inkonsistenz; die Inkonsistenzen]◼◻◻Substantiv
[ˈɪnkɔnzɪstɛnt͡s]

ellentmondásra vonatkozóan előírt határidő kifejezés

die Einspruchsfrist [der Einspruchsfrist; die Einspruchsfristen]Substantiv
[ˈaɪ̯nʃpʁʊxsˌfʁɪst]

ellentmondással kikényszerít kifejezés

abtrotzen [trotzte ab; hat abgetrotzt]Verb
[ˈapˌtʁɔt͡sn̩]

ellentmondást nem tűrő kifejezés

apodiktisch [apodiktischer; am apodiktischsten]◼◼◼Adjektiv
[ˌapoˈdɪktɪʃ]

herrisch [herrischer; am herrischsten]Adjektiv
[ˈhɛʁɪʃ]

ellentmondást nem tűrő hangon kifejezés

imperatorischAdjektiv

ellentmondást nem tűrő szigor kifejezés

der Rigorismus [des Rigorismus; —]Substantiv
[ʁiɡoˈʁɪsmʊs]

elmondani vkinek (vmit) ige

verraten (ä) [verriet; hat verraten] (mit Dativ)Verb
[fɛɐ̯ˈʁaːtn̩]

Elnézést, meg tudná mondani, hogyan jutok el …?

Entschuldigen Sie bitte, können Sie mir sagen, wie ich … komme?

Elnézést, meg tudná mondani, merre van a férfi mosdó?

Entschuldigen Sie bitte, wo ist die Herrentoilette?

Elnézést, meg tudná mondani, merre van a mosdó?

Entschuldigen Sie bitte, wo ist die Toilette?

Elnézést, meg tudná mondani, merre van a női mosdó?

Entschuldigen Sie bitte, wo ist die Damentoilette?

emlékezést segítő mondat kifejezés

der Merksatz [des Merksatzes; die Merksätze]Substantiv
[ˈmɛʁkˌzat͡s]

eredetmagyarázó monda

ätiologische Sage

erőszakról való lemondás kifejezés

der Gewaltverzicht [des Gewaltverzicht(e)s; die Gewaltverzichte]◼◼◼Substantiv
[ɡəˈvaltfɛɐ̯ˌt͡sɪçt]

esküvel való lemondás kifejezés

die Entsagung [der Entsagung; die Entsagungen]Substantiv
[ɛntˈzaːɡʊŋ]

eszmei mondanivaló kifejezés

der IdeegehaltSubstantiv

der Ideengehalt [des Ideengehalt(e)s; die Ideengehalte]Substantiv

etiológiai monda

ätiologische Sage

felkiáltó mondat kifejezés

der Ausrufesatz [des Ausrufesatzes; die Ausrufesätze]◼◼◼Substantiv
[ˈaʊ̯sʁuːfəˌzat͡s]

felmondás főnév

die Kündigung [der Kündigung; die Kündigungen]◼◼◼Substantiv
[ˈkʏndɪɡʊŋ]

die Aufkündigung [der Aufkündigung; die Aufkündigungen]◼◻◻Substantiv

die Abberufung [der Abberufung; die Abberufungen]◼◻◻Substantiv
[ˈapbəˌʁuːfʊŋ]

felmondás elleni védelem kifejezés

der Kündigungsschutz [des Kündigungsschutzes; —]◼◼◼Substantiv
[ˈkʏndɪɡʊŋsˌʃʊt͡s]

felmondási határidő kifejezés

der Kündigungstermin [des Kündigungstermin(e)s; die Kündigungstermine]◼◼◼Substantiv

felmondási idő kifejezés

die Kündigungsfrist [der Kündigungsfrist; die Kündigungsfristen]◼◼◼Substantiv
[ˈkʏndɪɡʊŋsˌfʁɪst]

die AufkündigungszeitSubstantiv

die KündigungsdauerSubstantiv

felmondási jog kifejezés

das Kündigungsrecht◼◼◼Substantiv

felmondási ok kifejezés

der Kündigungsgrund [des Kündigungsgrund(e)s; die Kündigungsgründe]◼◼◼Substantiv

felmondási záradék kifejezés

die Kündigungsklausel [die Kündigungsklauseln]◼◼◼Substantiv

felmondatlan

ungekündigt

felszólító mondat kifejezés

der Aufforderungssatz [des Aufforderungssatzes; die Aufforderungssätze]◼◼◼Substantiv
[ˈaʊ̯ffɔʁdəʁʊŋsˌzat͡s]

feltételes mellékmondat kifejezés

der Bedingungssatz [des Bedingungssatzes; die Bedingungssätze]Substantiv
[bəˈdɪŋʊŋsˌzat͡s]

der Konditionalsatz [des Konditionalsatzes; die Konditionalsätze]Substantiv
[kɔndit͡si̯oˈnaːlˌzat͡s]

feltételes mondatnak a következményt tartalmazó része kifejezés

der HintersatzSubstantiv

der Nachsatz [des Nachsatzes; die Nachsätze]Substantiv
[ˈnaːxˌzat͡s]

fizetésről lemondás kifejezés

der Lohnverzicht [des Lohnverzicht(e)s; die Lohnverzichte]Substantiv

1234