Венгерский-Немецкий словарь »

közé означает в немецкий

ВенгерскийНемецкий
közészór ige

einsprengen [sprengte ein; hat eingesprengt]Verb

közétkeztetés főnév

die Gemeinschaftsverpflegung [der Gemeinschaftsverpflegung; die Gemeinschaftsverpflegungen]◼◼◼Substantiv

(deréktól) lábszárközépig érő kifejezés

wadenlangAdjektiv

(Egyszerű, kézzel formázott edény, gyakran a temetkezési tárgyak közé tartozott.) főnév

der Kumpf [des Kumpf(e)s; die Kumpfe|Kümpfe]Substantiv
[kʊmp͡f]

(kerék) középen csapott kifejezés

mittelschlächtigAdjektiv

(labdát) középre bead kifejezés

flanken [flankte; hat geflankt]Verb
[ˈflaŋkn̩]

(lábfejtől) lábszárközépig érő kifejezés

wadenhochAdjektiv

(Netzwerk) összeütközés felismerése főnév

die KollisionserkennungSubstantiv

.. közép kifejezés

mittel [mittler; am mittelsten]◼◼◼Adjektiv
[ˈmɪtl̩]

<< a német középiskola vagy osztályának tanulója >> kifejezés

der Primaner [des Primaners; die Primaner]Substantiv
[pʁiˈmaːnɐ]

<az európai középkor történelmével, művészetével, irodalmával foglalkozó tudomány>

die Mediävistik [der Mediävistik; —]Substantiv
[medi̯ɛˈvɪstɪk]

<Középfelnémet költészetből származó dal, amelynek témája két szerelmespár reggeli elválása>

das Tagelied [des Tagelied(e)s; die Tagelieder]Substantiv
Literaturwissenschaft

das Wächterlied [des Wächterlied(e)s; die Wächterlieder]Substantiv
Literaturwissenschaft

<középkori ingatlan- és adóbevallási nyilvántartás> kifejezés
tört

das Urbarium [des Urbariums; die Urbarien]Substantiv

<középkori kézzel írt szövegek pirossal rajzolt kezdőbetűje>

die Rubrik [der Rubrik; die Rubriken]Substantiv
[ʁuˈbʁiːk]
Buchwesen

a hagyomány a középkorig vezethető vissza

eine Tradition, die sich bis ins Mittelalter zurückverfolgen lässt

a három középső ujj

die drei mittleren Finger◼◼◼

A közép/centrum ellene szavazott.

Die Mitte stimmte dagegen.

a német középiskola 8. vagy 9. osztályának tanulója kifejezés

der Primaner [des Primaners; die Primaner]Substantiv
[pʁiˈmaːnɐ]

Ausztria (közép-európai szövetségi állam) főnév
földr

Österreich [Österreich(s); —] (Staat im südlichen Mitteleuropa)◼◼◼Eigenname
[ˈøːstəʁaɪ̯ç]
Ausztriából jöttem. = Ich komme aus Österreich.

az arany középút

die goldene Mitte◼◼◼

die goldene Mitte◼◼◼

az elektron ütközése kifejezés

der Elektronenstoß [des Elektronenstoßes; die Elektronenstöße]Substantiv

az érdeklődés középpontjában áll

im Mittelpunkt des Interesses stehen

Azték Birodalom (Birodalom a Mexikói-fennsíkon, a mai Mexikó középső és délebbi részén, a Mexikói-öböl és a Csendes-óceán között) kifejezés
tört

das Aztekenreich [des Aztekenreich(e)s; —] (Reich der Azteken in Mexiko vor der spanischen Eroberung)◼◼◼Substantiv
[at͡sˈteːkn̩ˌʁaɪ̯ç]

bar (a nyomás mértékegysége; nem tartozik az SI mértékegységek közé) (jele: bar) főnév
fiz

das Bar [des Bars; die Bars/] (alte Maßeinheit des Luftdrucks) (Zeichen: bar)◼◼◼Substantiv
[baːɐ̯]

be van fejezve (középkori kéziratok zárszava) melléknév

explizit [expliziter; am explizitesten]Adjektiv
[ɛkspliˈt͡siːt]
bildungssprachlich, Fachsprache

(be)illeszkedik vkik közé ige

anpassen (sich) [passte sich an; hat sich angepasst ( + D) / + an A]Verb

beleütközés főnév

der Anprall [des Anprall(e)s; —]◼◼◼Substantiv

berakható a többiek közé

zuordnungsfähig

betű középvonala kifejezés

die ZeichenmittellinieSubstantiv

bútorlap-középrész főnév

die MittellageSubstantiv

csapszeg középpontba állítása kifejezés

die BolzenzentrierungSubstantiv

diák (középiskola/egyetem) [~ot, ~ja, ~ok] főnév

der Pennäler (Schüler einer höheren Schule)Substantiv
[pɛˈnɛːlɐ]
scherzhaft, sonst veraltend

dogger (középső jura) főnév
geol

der Dogger◼◼◼Substantiv

Elba (Közép-Európa második legnagyobb folyója) főnév
földr

die Elbe [der Elbe; —] (Fluss in Mitteleuropa)◼◼◼Substantiv
[ˈɛlbə]
Hamburg az Elba partján fekszik. = Hamburg liegt an der Elbe.

fedélzetközép főnév

das MitteldeckSubstantiv

fegyveres (a középkorban) [~t, ~e, ~ek] főnév

der Reisige [ein Reisiger; des/eines Reisigen; die Reisigen/zwei Reisige]substantiviertes Adjektiv
[ˈʁaɪ̯zɪɡə]

felnégyel (középkori büntetés) [~t, négyeljen fel, ~ne] ige
tört

vierteilen [vierteilte; hat gevierteilt] (besonders im Mittelalter)◼◼◼Verb
[ˈfiːɐ̯ˌtaɪ̯lən]

Frankföld (a középkori Németország egykori tartománya volt, a mai Bajorország északi részén) főnév
földr tört

Franken [Franken(s); —] (Landschaft in Bayern und Baden-Württemberg)◼◼◼Substantiv
[ˈfʁaŋkən]

4567