hangzó означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| magánhangzó főnév | der Selbstlaut [des Selbstlaut(e)s; die Selbstlaute]◼◻◻ »Substantiv |
| magánhangzó- melléknév | vokalisch [vokalischer; am vokalischsten] »Adjektiv |
| magánhangzó-harmónia főnév | die Vokalharmonie [der Vokalharmonie; die Vokalharmonien]◼◼◼ »Substantiv |
| magánhangzó kiejtése kifejezés | die Vokalaussprache »Substantiv |
| magánhangzó nyújtás kifejezés | die Vokaldehnung »Substantiv |
| magánhangzói melléknév | vokalisch [vokalischer; am vokalischsten]◼◼◼ »Adjektiv |
| magánhangzók éneklése kifejezés | die Vokalisation [der Vokalisation; die Vokalisationen] »Substantiv |
| magánhangzókat éneklő kifejezés | |
| magánhangzókkal ellát kifejezés | vokalisieren [vokalisierte; hat vokalisiert] »Verb |
| magánhangzókkal való leírás kifejezés | die Vokalisation [der Vokalisation; die Vokalisationen] »Substantiv |
| magánhangzókkal való leíró kifejezés | |
| magánhangzórendszer főnév | der Vokalismus [des Vokalismus; —] »Substantiv |
| messzehangzó melléknév | lautstark [lautstärker; am lautstärksten] »Adjektiv |
| mássalhangzó főnév | der Konsonant [des Konsonanten; die Konsonanten]◼◼◼ »Substantiv der Mitlaut [des Mitlaut(e)s; die Mitlaute]◼◻◻ »Substantiv |
| mássalhangzó ellágyulása pl. francia fille mint fijje kifejezés | die Mouillierung »Substantiv |
| mássalhangzó-torlódás főnév | die Konsonantenhäufung [der Konsonantenhäufung; die Konsonantenhäufungen]◼◼◼ »Substantiv |
| mássalhangzói melléknév | konsonantisch [konsonantischer; am konsonantischsten]◼◼◼ »Adjektiv |
| mély magánhangzó | |
| nem egybehangzó | |
| nem egybehangzó kifejezés | inkongruent [inkongruenter; am inkongruentesten] »Adjektiv |
| nyelv. német ékezetes magánhangzókat képez (ä, ö, ü) ige | |
| német ékezetes magánhangzók kifejezés | der Umlaut [des Umlaut(e)s; die Umlaute] »Substantiv |
| rosszul hangzó | misstönend◼◼◼ |
| rosszul hangzó zene kifejezés | kakofonisch »Adjektiv |
| ráhangzó | nachhallende »[ˈnaːxˌhaləndə] |
| ráhangzó melléknév | resonant [resonanter; am resonantesten] »Adjektiv |
| szépen hangzó kifejezés | euphonisch [euphonischer; am euphonischsten] »Adjektiv |
| szóvégi hangzóvesztés kifejezés | die Apokope [der Apokope; die Apokopen] »Substantiv |
| súrlódásos mássalhangzó kifejezés | der Frikativlaut [des Frikativlaut(e)s; die Frikativlaute] »Substantiv |
| tompán hangzó kifejezés | |
| tőhangzóját megváltoztatja kifejezés | |
| tőhang(zó)változás főnév nyelv | der Ablaut [der Ablaut(e)s; die Ablaute] »Substantiv |
| visszhangzó melléknév | nachhallende »Adjektiv |
| visszhangzó padló kifejezés | der Schallboden [des Schallbodens; die Schallböden] »Substantiv |
| végső mássalhangzó kifejezés | der Endkonsonant [des Endkonsonanten; die Endkonsonanten] »Substantiv |
| zöngétlen (hangzó) | |
| összehangzó főnév | die Harmonie [der Harmonie; die Harmonien] »Substantiv |
