Венгерский | Немецкий |
---|---|
gúnyolódás főnév | der HohnrufSubstantiv der Schimpf [des Schimpf(e)s; die Schimpfe]Substantiv die Spöttelei [der Spöttelei; die Spötteleien]Substantiv die Spötterei [der Spötterei; die Spöttereien]Substantiv |
gúnyolódás | |
gúnyolódó főnév | der Spötter [des Spötters; die Spötter]◼◼◼Substantiv die Spottlust [der Spottlust; —]Substantiv |
gúnyolódó beszéd kifejezés | die Schmährede [der Schmährede; die Schmähreden]Substantiv |
gúnyos melléknév | spöttisch [spöttischer; am spöttischsten]◼◼◼Adjektiv sarkastisch [sarkastischer; am sarkastischsten]◼◼◼Adjektiv höhnisch [höhnischer; am höhnischsten]◼◼◼Adjektiv maliziös [maliziöser; am maliziösesten]Adjektiv mokant [mokanter; am mokantesten]Adjektiv |
gúnyos kommentár kifejezés | die Glosse [der Glosse; die Glossen]Substantiv |
gúnyos költemény kifejezés | das Spottgedicht [des Spottgedicht(e)s; die Spottgedichte]Substantiv |
gúnyos megjegyzés kifejezés | der Sarkasmus [des Sarkasmus; die Sarkasmen]◼◼◼Substantiv die Glosse [der Glosse; die Glossen]Substantiv |
gúnyos nevetés kifejezés | das Hohngelächter [des Hohngelächters; die Hohngelächter]Substantiv das HohnlächelnSubstantiv |
gúnyos színdarab kifejezés | die Farce [der Farce; die Farcen]Substantiv |
gúnyosan nevet kifejezés | hohnlächeln [hohnlächelte; hat hohngelächelt]Verb |
gúnyosság főnév | die SpitzigkeitSubstantiv |
gúnyt űz (vkivel) | |
gúnyt űz (vmiből) kifejezés | bewitzeln [bewitzelte; hat bewitzelt]Verb |
gúnyt űz vkiből | |
gúnyvers főnév | der Limerick [des Limerick(s); die Limericks]Substantiv |
(rosszindulatú) gúnyolódás főnév | die Hechelei [der Hechelei; die Hecheleien]Substantiv |
<a német katona gúnyneve> főnév tört | der FritzSubstantiv |
<burkoltan gúnyos> | ironisch [ironischer; am ironischsten]Adjektiv |
finom (gúny) melléknév | sauber [sauberer; am saubersten]◼◼◼Adjektiv |
irgalmas (főként gúny) melléknév | gnädig [gnädiger; am gnädigsten]◼◼◼Adjektiv |
irodalmi gúny kifejezés | die Persiflage [der Persiflage; die Persiflagen]Substantiv |
jóakaratú (főként gúny) melléknév | gnädig [gnädiger; am gnädigsten]◼◼◼Adjektiv |
kegy(elm)es (főként gúny) melléknév | gnädig [gnädiger; am gnädigsten]Adjektiv |
kigúnyol ige | verspotten [verspottete; hat verspottet]◼◼◼Verb verhöhnen [verhöhnte; hat verhöhnt]◼◼◼Verb höhnen [höhnte; hat gehöhnt]◼◻◻Verb anpflaumen [pflaumte an; hat angepflaumt]Verb ausspotten [spottete aus; hat ausgespottet]Verb bespotten [bespottete; hat bespottet]Verb |