egyel означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| kegyelmi elhatározás kifejezés | der GnadenaktSubstantiv |
| kegyelmi év kifejezés vall | das Gnadenjahr◼◼◼Substantiv |
| kegyelmi határozat kifejezés | der GnadenerlassSubstantiv |
| kegyelmi idő kifejezés | die Gnadenfrist [der Gnadenfrist; die Gnadenfristen]◼◼◼Substantiv die Schonfrist [der Schonfrist; die Schonfristen]◼◻◻Substantiv |
| kegyelmi kérvény kifejezés | das Gnadengesuch [des Gnadengesuch(e)s; die Gnadengesuche]◼◼◼Substantiv |
| kegyelmi tény kifejezés | der Gnadenakt◼◼◼Substantiv |
| kegyelmi úton | |
| közhivatali fegyelmi jog kifejezés | das DienststrafrechtSubstantiv |
| közkegyelem főnév | die Amnestie [der Amnestie; die Amnestien]◼◼◼Substantiv der Generalpardon (oder das) [des Generalpardons; die Generalpardons]Substantiv |
| közkegyelem | |
| közkegyelemben részesítés kifejezés | die Amnestierung [der Amnestierung; die Amnestierungen]Substantiv |
| közlekedési fegyelem kifejezés | die Verkehrsdisziplin [der Verkehrsdisziplin; —]Substantiv |
| legkegyeltebb | |
| legyél | sei◼◼◼[zaɪ̯]Okos legyél! = Sei kein Idiot. |
| megkegyelmez ige | begnadigen [begnadigte; hat begnadigt]◼◼◼Verb pardonierenVerb |
| megkegyelmez (valakinek) ige vall | |
| megkegyelmezés főnév | die Begnadigung [der Begnadigung; die Begnadigungen]◼◼◼Substantiv die Amnestierung [der Amnestierung; die Amnestierungen]Substantiv die Gnade [der Gnade; die Gnaden]Substantiv der GnadenaktSubstantiv |
| megkegyelmezési jog kifejezés | das Begnadigungsrecht [des Begnadigungsrecht(e)s; die Begnadigungsrechte]Substantiv |
| megnégyel ige | abvieren [abvierte; hat abviert]Verb |
| megváltó kegyelem kifejezés vall | die ErlösungsgnadeSubstantiv |
| megvilágosító kegyelem kifejezés vall | die ErleuchtungsgnadeSubstantiv |
| munkafegyelem főnév | die Arbeitsdisziplin [der Arbeitsdisziplin]◼◼◼Substantiv |
| Ne legyél ünneprontó! | |
| négyél főnév | das VierkantSubstantiv |
| négyélű | |
| négyélű reszelő kifejezés | die VierkantfeileSubstantiv |
| négyélűre farag kifejezés | abvieren [abvierte; hat abviert]Verb |
| négyélvas főnév | das Vierkanteisen [des Vierkanteisens; die Vierkanteisen]Substantiv |
| őkegyelmessége | |
| önfegyelem főnév | die Selbstdisziplin [der Selbstdisziplin; —]◼◼◼Substantiv die Selbstzucht [der Selbstzucht; —]◼◼◻Substantiv die Beherrschtheit [der Beherrschtheit; die Beherrschtheiten]Substantiv |
| önfegyelmezés főnév | die Selbstzucht [der Selbstzucht; —]◼◼◼Substantiv die Beherrschtheit [der Beherrschtheit; die Beherrschtheiten]Substantiv |
