össze означает в немецкий
| Венгерский | Немецкий |
|---|---|
| összeaszott melléknév | schrumpelig◼◼◼Adjektiv |
| (össze)aszott melléknév átv | gedörrtAdjektiv |
| összeaszás főnév | die Schwindung [der Schwindung; die Schwindungen]Substantiv |
| összebarátkozik ige | befreunden (sich)◼◼◼Verb verbrüdern (sich) [verbrüderte sich; hat verbrüdert sich]◼◻◻Verb |
| összebarátkoztat ige | befreunden [befreundete; hat befreundet]Verb verbrüdern [verbrüderte; hat verbrüdert]Verb |
| összebarátkozás főnév | die Verbrüderung [der Verbrüderung; die Verbrüderungen]Substantiv |
| összebeszél ige | verabreden (sich) [verabredete; hat verabredet]◼◼◼Verb |
| összebeszél ige pejor | abkarten [kartete ab; hat abgekartet]Verb |
| összebogoz ige | knoten [knotete; hat geknotet]◼◼◼Verb |
| összeboronál ige | verkuppeln [verkuppelte; hat verkuppelt]◼◼◼Verb |
| összeboronál ige átv | zusammengebenVerb |
| összeborzol ige | zerzausen [zerzauste; hat zerzaust]◼◼◼Verb zerraufen [zerraufte; hat zerrauft]Verb |
| összeborzolt melléknév | zausigAdjektiv |
| összebújik ige | zusammenziehen (sich) [zog zusammen; hat/ist zusammengezogen]Verb |
| összecsap ige | zusammenschlagen [schlug zusammen; hat zusammengeschlagen]◼◼◼Verb zusammenhauen [haute zusammen; hat zusammengehauen]Verb |
| összecsap | |
| összecsap ige átv | zusammenschustern [schusterte zusammen; hat zusammengeschustert]Verb |
| összecsap (munkát) ige | abhaspeln [haspelte ab; hat abgehaspelt]Verb |
| összecsap (munkát) ige átv | (he)runterhauen [haute (he)runter; hat (he)runtergehauen]Verb |
| összecsap vmit kifejezés | hudeln [hudelte; hat gehudelt]Verb |
| összecsapja a munkát kifejezés | sudeln [sudelte; hat gesudelt]Verb |
| összecsapol (farészeket) | verzapfe[fɛɐ̯ˈt͡sap͡fə] verzapft[fɛɐ̯ˈt͡sap͡ft] |
| összecsapott (munka) melléknév | hudeligAdjektiv |
| összecsapott munka | |
| összecsapott munka kifejezés | die HuscheleiSubstantiv |
| (összecsapott/értéktelen) irat főnév | der Fötzel [des Fötzels; die Fötzel]Substantiv |
| (összecsapott/értéktelen) írás főnév | der Fötzel [des Fötzels; die Fötzel]Substantiv |
| összecsapott/értéktelen írás/irat kifejezés | der Wisch [des Wisch(e)s; die Wische]Substantiv |
| összecsapoz ige | verzapfen [verzapfte; hat verzapft]Verb |
| összecsapás főnév | der Zusammenprall [des Zusammenprall(e)s; die Zusammenpralle]◼◼◼Substantiv der Clash [des Clashs; die Clashs]◼◼◼Substantiv |
| összecsatol ige | verkoppeln [verkoppelte; hat verkoppelt]Verb |
| (össze)csatolás főnév | die Koppelung [der Koppelung; die Koppelungen]Substantiv |
| összecsattan | gekracht[ɡəˈkʁaxt] |
