Ungersk-Latinsk ordbok »
ovidius betyder på latinska
| Ungerska | Latinska |
|---|---|
| míg beszélek, fut az idő (Ovidius) | |
| míg készül sok tárgy, csúnya, de szép, mire elkészül (Ovidius) | |
| minden barátod elhagy, amikor minden pénzed is (Ovidius) | |
| minden megváltozik, semmi sem vész el (Ovidius) | |
| minden változik, nem pusztul el semmi (Ovidius) | |
| mindenkinek a saját külleme tetszik, még ha nem is túlságosan szép (Ovidius) | |
| mindig a tiltott vonz, s ami nem szabad, arra törekszünk (Ovidius) | |
| mindig nagyon távolinak tűnik az az óra, amely örömet fog hozni nekünk (Ovidius) | |
| nagy orrú (több római nemzetség neve, pl. Publius Ovidius Naso költőé) | Naso [~onis]M |
| néha a sírás kiáltás erejével hat (Ovidius) (a néma könnyek beszédesek) | |
| nem szeretik sosem azt, akinek nem kedvez a jó sors (Ovidius) | |
| nem tudod, hogy mily hosszú a királyok keze (hatalmuk milyen messzire ér el) (Ovidius) | |
| nem vagyok már az, aki voltam (Ovidius) | |
| nem vágyunk arra, amit nem ismerünk (Ovidius) | |
| nézelődni jönnek (az asszonyok), hogy őket is nézzék (Ovidius) | |
| ő maga jobb, mint a híre (Ovidius) | |
| oly hamar elrepül az idő, hogy szinte észre sem vesszük (Ovidius) | |
| Pedo, Caius Albinovanus (epikus költő, Ovidius barátja) | |
| Ponticus (római költő, Ovidius kortársa) melléknév | Ponticus [~i]adjective |
| rohan az idő, észrevétlenül megöregszünk az évek múlásával, miközben a napok feltartóztathatatlanul tovasiklanak (Ovidius) | tempora labuntur, tacitisque senescimus annis. Et fugiunt freno non remorante dies |
| sem nélküled, sem veled nem tudok élni (Ovidius) | |
| sírva jövünk a világra, sírásban telik életünk, és sírással ér véget utolsó napunk is (Ovidius) | nascimur in lacrymis, lacrymabile ducimus aevum: Clauditur in lacrymis ultima nostra dies |
| sok embert reménye gyakorta megvárakoztat és csalódottá tesz (Ovidius) | |
| sokat írtam ugyan, de amit hibásnak tartottam, magam dobtam tűzbe, hogy helyrehozzam a hibát (Ovidius) | multa quidem scripti, sed quae vitiosa putavi emendaturis ignibus ipse dedi |
| sokkal nagyobb bajokat is elviseltél már (Ovidius) | |
| sorsod a halandóság, te mégis halhatatlanságra vágysz (Ovidius) | |
| Sulmo (Ovidius szülővárosa a Fucinus-tótól keletre) | Sulmo [~onis]M |
| szegény embert még az ág is húzza (Ovidius) | |
| szerencsés házasság, egyenlő felfogású és szellemű felek között jön létre (Ovidius) | |
| szerető (ovidiusnál) főnév | dominus [domini](2nd) M |
| szomorú a magányos élet (Ovidius) | tristis si solus [~eris] |
| szomorúság és vidámság gyakran együtt jár (Ovidius) | |
| szűnj meg apám a vesszővel, nem írok többé verset (Ovidius) | |
| szúnyogból elefántot csinál (Ovidius) | |
| Tengermelléki levelek (Publius Ovidius Naso) | |
| tisztaszívű a reá szórt rágalmat kikacagja (Ovidius) | |
| tisztességet alig néznek, csakis azt, ami hasznos (Ovidius) | |
| van Isten bennünk és az ő tüze lelkesít bennünket (Ovidius) | |
| vizet hord a Dunába (Ovidius) |
