Ungersk-Latinsk ordbok »

ismeret betyder på latinska

UngerskaLatinska
ismeretlen származású

filius prodigus

ismeretlen szülő

parens ignotus

ismeretlen ügy

terra incognita

ismeretlen valaki előtt (dat, acc) ige

lateo [latere, latui, -](2nd)
verb

ismeretlen valamiben

peregrinus(3rd)

ismeretlenség főnév

ignobilitas [ignobilitatis](3rd) F
noun

ignorantia [ignorantiae](1st) F
noun

insolentia [insolentiae](1st) F
noun

obscuritas [obscuritatis](3rd) F
noun

obscurum [~i]noun
N

tenebrae [~arum]noun
F

ismeretlenül

ignobiliter

obscure

ismeretlenül, rangrejtve (a személyazonosság titkolása, magánemberként)

incognito

ismeretség főnév

oesus [~us]noun
M

usus [usus](4th) M
noun

a bírónak a vallás (a lelkiismeret) szerint kell ítéletet hoznia

iudex prout religio suggerit, sententiam proferre debet

a bűncselekményeket lelkiismeret-furdalás követi (Seneca)

mala facinora conscientia flagellentur

a jog ismeretlensége

i.jur. (ignorantia iuris)

a jogi ismeret hallgatója

J.prud.Stud. (iuris prudentiae studiosus)

a józan ész megmondja, mit kell tenni és mit kell elkerülni (Cicero) (lelkiismeret)

ratio docet et explanat quid faciendum fugiendumque sit

a legnagyobb lelkiismeretességgel jártak el a háború körül

summa erat observatio in bello movendo

a lelkiismeret egymaga ezer tanú (Quintilianus)

conscientia mille testes

a lelkiismeret feltárása

manifestatio conscientiae

a lelkiismeret ítélőszéke előtt

in foro conscientiae

a lelkiismeretben nagy erő rejlik (Cicero)

magna vis est conscientiae

a név ismeretlen számomra

N.N. (nomen nescio)

a rossz lelkiismeret fényét nehéz elviselni (Seneca) (mert rávilágít a bűnre a bűnös lelkében)

gravis malae conscientiae lux est

a szentirás ismeretébe bevezet

inductor literarum

a törvény ismerete nem a szavak megtartása, hanem a törvény erejének és hatalmának felfogásában áll

scire leges non est verba earum tenere sed vim ac potestatem

a törvények nem ismerete

i.leg. (ignorantia legis)

adatok logikai egysége (adott eseményre, egy tárgy tulajdonságaira vonatkozó, új ismereteket tartalmazó) főnév

informatio [informationis](3rd) F
noun

alapismeretek

rudera [~um]N

alapismeretek (tudományé) főnév

elementum [elementi](2nd) N
noun

általában ismeretes

pervulgatus(3rd)

általában ismeretes melléknév

vulgaris [vulgaris, vulgare]adjective

apa ismeretlen

pater ignotus

arcismeret főnév

physiognomia [~ae]noun
F Gr

az emlékezőtehetségben két erény rejlik: a gyors felfogó készség és hűséges megőrzése az ismereteknek (Quintilianus)

memoria duplex virtus: facile percipere et fideliter continere

az ismeretes

ille illa, illud(3rd)

1234