Ungarsk-Tysk ordbok »

ok betyr tysk

UngarskTysk
okleveles pszichológus

Dipl.-Psych.

okleveles tornatanár

Dipl.-Sportl.

okleveles vegyész

Dipl.-Chem.

okleveles vegyész kifejezés

der DiplomchemikerSubstantiv

oklevélkutatás főnév

die Urkundenforschung [der Urkundenforschung; die Urkundenforschungen]Substantiv

öklöcske főnév

das Fäustchen [des Fäustchens; die Fäustchen]Substantiv

öklömnyi melléknév

faustdick [faustdicker; am faustdicksten]Adjektiv
[ˌfaʊ̯stˈdɪk]

öklöz [~ött, ~zön, ~ne] ige

boxen [boxte; hat geboxt]◼◼◼Verb
[ˈbɔksn̩]

öklözés [~t, ~e, ~ek] főnév

der Sparringskampf [des Sparringskampf(e)s; die Sparringskämpfe]Substantiv

okmány főnév

das Dokument [des Dokument(e)s; die Dokumente]◼◼◼Substantiv
[ˌdokuˈmɛnt]

die Urkunde [der Urkunde; die Urkunden]◼◼◻Substantiv
[ˈuːɐ̯ˌkʊndə]

das Schriftstück [des Schriftstück(e)s; die Schriftstücke]◼◼◻Substantiv
[ˈʃʁɪftˌʃtʏk]

die Charta [der Charta; die Chartas]◼◼◻Substantiv
[ˈkaʁta]

die Akte [der Akte; die Akten]Substantiv
[ˈaktə]

das Papier [des Papier(e)s; die Papiere]Substantiv
[paˈpiːɐ̯]

die Unterlage [der Unterlage; die Unterlagen]Substantiv
[ˈʊntɐˌlaːɡə]

okmány bemutatása kifejezés

die Vorlage [der Vorlage; die Vorlagen]◼◼◼Substantiv
[ˈfoːɐ̯ˌlaːɡə]

okmánybélyeg főnév

die GebührenmarkeSubstantiv

die Stempelmarke [der Stempelmarke; die Stempelmarken]Substantiv

der UrkundenstempelSubstantiv

okmánybélyegköteles melléknév

stempelpflichtigAdjektiv

(okmányokkal) bizonyít ige
jog

urkunden [urkundete; hat geurkundet]◼◼◼Verb
[ˈuːɐ̯ˌkʊndn̩]
fachsprachlich

(okmányokkal) bizonyít ige

beurkunden [beurkundete; hat beurkundet]Verb
[bəˈʔuːɐ̯ˌkʊndn̩]

okmányokkal igazol

beglaubigt[bəˈɡlaʊ̯bɪçt]

(okmányokkal) igazol ige
jog

urkunden [urkundete; hat geurkundet]◼◼◼Verb
[ˈuːɐ̯ˌkʊndn̩]
fachsprachlich

(okmányokkal) igazol ige

beurkunden [beurkundete; hat beurkundet]Verb
[bəˈʔuːɐ̯ˌkʊndn̩]

(okmányokkal) tanúsít ige

beurkunden [beurkundete; hat beurkundet]Verb
[bəˈʔuːɐ̯ˌkʊndn̩]

(okmányokkal) tanúsít ige
jog

urkunden [urkundete; hat geurkundet]Verb
[ˈuːɐ̯ˌkʊndn̩]
fachsprachlich

okmánytan főnév

die Urkundenlehre [der Urkundenlehre; die Urkundenlehren]Substantiv

oknyomozó melléknév

pragmatisch [pragmatischer; am pragmatischsten]Adjektiv
[pʁaˈɡmaːtɪʃ]

oknyomozó módszer kifejezés

die Pragmatik [der Pragmatik; die Pragmatiken]Substantiv
[pʁaˈɡmaːtɪk]

oknyomozó tan kifejezés

die Kasuistik [der Kasuistik; —]Substantiv
[kazuˈɪstɪk]

öko-

Öko-◼◼◼

öko bolt kifejezés

der ÖkoladenSubstantiv

öko-termék főnév

das Öko-Produkt [des Öko-Produkts, Öko-Produkte]SubstantivEz az öko-termék nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat. = Dieses Öko-Produkt enthält keine künstlichen Zusatzstoffe.

ökoauditálás

Ökoaudit

ökologischer Rechenschaftsbericht

ökoauditálás főnév

der Umwelterklärung (Ökoaudit)Substantiv

ökocímke főnév

das Umweltzeichen [des Umweltzeichens; die Umweltzeichen]◼◼◼Substantiv
[ˈʊmvɛltˌt͡saɪ̯çn̩]

ökocímkézés

Umweltkennzeichnung◼◼◼

2345

Søkehistorikk