Ungarsk | Latinsk |
---|---|
magát, főnév | sesenoun |
a gyáva óvatosnak mondja magát, a fösvény takarékosnak | |
a méltatlanság versírásra késztet (Iuvenalis) (ha a költőt valami bántja, versben fejezi ki magát) | |
aki magát felmagasztalja, azt megalázzák, aki megalázza magát, azt felmagasztalják | omnis qui se exaltat, humiliabitur: et qui se humiliat exaltabitur |
amikor az egész néphez szólt, ezt mondta: aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti | dicebat autem ad omnes: si quis vult post me venire, abneget semetipsum et tollat crucem suam quotidie et sequatur me. Qui enim voluerit animam suam salvam facere, perdet illam: nam qui perdiderit animam suam propter me, salvam faciet illam |
míg a fellegvár meg nem adta magát, az egész városban folyt az öldöklés | |
néha még az örjöngés is kellemes (Seneca) (t.i. kitombolja az ember magát) | |
oda engedi magát, hogy viasszaéljenek vele | |
oltárhoz vagy menedékhelyre menekül (Cicero) (biztonságba helyezi magát) | |
vagy királynak, vagy bolondnak kellene születni (Seneca) (ahhoz, hogy az ember boldognak érezze magát) |