bizony betyr latinsk
| Ungarsk | Latinsk |
|---|---|
| bizonyít ige | testificor [testificari, testificatus sum](1st) DEP testor [testari, testatus sum](1st) DEP |
| bizonyít valamit | |
| bizonyítandó téma | |
| bizonyítandó tétel | |
| bizonyítás főnév | aetiologia [aetiologiae](1st) F approbatio [approbationis](3rd) F argumentatio [argumentationis](3rd) F confirmatio [confirmationis](3rd) F manifestum [~i]noun probatio [probationis](3rd) F ratio [rationis](3rd) F tentatio [tentationis](3rd) F testificatio [~onis]noun |
| bizonyítás, hogy valaki szabad főnév | assertio [assertionis](3rd) F |
| bizonyítás a lehetetlenség oldaláról kiindulva | |
| bizonyítás bizonyítandóval | |
| bizonyítás nélkül elfogadott tétel főnév | postulatum [postulati](2nd) N |
| bizonyítási melléknév | probatorius(3rd) |
| bizonyítási teher | |
| bizonyításul | |
| bizonyíték főnév | argumentum [argumenti](2nd) N indicium [indici(i)](2nd) N instrumentum [instrumenti](2nd) N probatio [probationis](3rd) F specimen [speciminis](3rd) N spectamen [spectaminis](3rd) N testimonium [testimoni(i)](2nd) N |
| bizonyítékelem | |
| bizonyítékok főnév | argumentum [argumenti](2nd) N firmamentum [firmamenti](2nd) N |
| bizonyítékok hiányában felmentés | |
| bizonyítható tétel | theorema [~atis]n Gr |
| bizonyító melléknév | efficiens [(gen.), efficientis]adjective |
| bizonyító (beszéd) melléknév | demonstrativus [demonstrativa, demonstrativum]adjective |
| bizonyító (személy) főnév | auctor [auctoris](3rd) C |
| bizonyító eszköz főnév | argumentum [argumenti](2nd) N |
| bizonyító levél | |
| bizonyító ok főnév | argumentum [argumenti](2nd) N |
