Ungarsk-Latinsk ordbok »

örökség betyr latinsk

UngarskLatinsk
örökség főnév

herctum [hercti](2nd) N
noun

hereditas [hereditatis](3rd) F
noun

patrimonium [patrimoni(i)](2nd) N
noun

patrimonium stabilenoun

örökség visszavonása még élő örökhagyó részéről

adetio legati

örökségből

ex hered. (ex hereditate)

örökségből kitagad ige

exheredo [exheredare, exheredavi, exheredatus](1st) TRANS
verb

örökséget elvállal ige

cerno [cernere, crevi, cretus](3rd) TRANS
verb

örökséget átvesz

hereditatem adeo

örökséget átvesz (polgári jogban) ige

cerno [cernere, crevi, cretus](3rd) TRANS
verb

örökségi melléknév

hereditarius [hereditaria, hereditarium]adjective

örökségre vadászik

testamenta capto

örökségvadász főnév

captator [captatoris](3rd) M
noun

örökségátvétel főnév

cretio [cretionis](3rd) F
noun

örökségül hagy ige

trado [tradere, tradidi, traditus](3rd)
verb

örökségül hagy valakinek valamit

lego(1st)

a jó hírnév második örökségnek számít (Publilius Syrus)

integritatis fama est alterum patrimonium

az intézmény öröksége

patrimonium instituti

az olvasó emberségesen örökségül hagyta a hesseni őrgrófnak

H.L. (Hassiae Landgravius hoc legavit humane lector)

az örökséget felosztja

herctum ciet

belép az örökségbe

usurpo hereditatem

elfecsérli anyai és apai örökségét

res maternas atque paternas absumo

feloszt (örökséget) ige

hercisco [herciscere, -, -](3rd) TRANS
verb

filozófiai örökség

patrimonium philosophicumGr

gazdátlan (örökség) (jogi) melléknév

caducus [caduca, caducum]adjective

lemondás örökségről

abstentio [~onis]F

mintegy örökségül hagyott gyűlölet

odium veluti hereditate relictum

más úton, mint örökség útján szerzett javak

adventitia bona

osztályrészül jut valakire (örökség) ige

obvenio [obvenire, obveni, obventus](4th)
verb

rászáll (örökség, vagyon) ige

sequor [sequi, secutus sum](3rd) DEP
verb

részére jut (örökség, vagyon) ige

sequor [sequi, secutus sum](3rd) DEP
verb

száll valakire (örökség) ige

obvenio [obvenire, obveni, obventus](4th)
verb

visszautasítás (örökségé) főnév

repudiatio [repudiationis](3rd) F
noun

élvezetébe lép az örökségnek

ius usurpo

örökérvényű filozófiai örökség

patrimonium philosophicum perenniter validumGr