é betyr fransk
| Fransk | Ungarsk |
|---|---|
| ébrasement nom {m} | ablaknyílásfőnév |
| ébriété nom {f} | részegség [~et, ~e]◼◼◼főnév ittasság [~ot, ~a]◼◼◻főnév |
| ébrouement nom {m} | horkantás (lóé) [~t, ~a, ~ok]főnév prüszkölés (lóé)főnév |
| ébrouer verbe | öblít (korpás vízben) [~ett, ~sen, ~ene]ige |
| ébruitement nom {m} | elhíresztelésfőnév elterjesztésfőnév |
| ébruiter verbe | elhíresztel◼◼◼ige kibeszélige |
| ébrécher verbe | kicsorbít◼◼◼ige |
| ébréchure nom {f} | csorba [~át, ~ája, ~ák]főnév |
| ébréché(e) adjectif | csorba◼◼◼melléknév |
| ébullition nom {f} | forrongás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév |
| éburné(e) adjectif | elefántcsontszínűmelléknév |
| éburnéen (-éenne) adjectif | elefántcsontszínűmelléknév |
| ébène nom {f} | ébenfa◼◼◼főnév |
| ébénier nom {m} | ébenfafőnév |
| ébéniste nom | műbútorasztalos◼◼◼főnév bútorasztalos◼◼◻főnév műasztalosfőnév |
| ébénisterie nom {f} | asztalosság [~ot, ~a]◼◼◼főnév asztalosmesterség◼◼◻főnév |
| écachement nom {m} | feltörésfőnév |
| écacher verbe | feltörige |
| écaille nom {f} | pikkely [~t, ~e, ~ek]◼◼◼főnév békateknőfőnév kagylóhéjfőnév |
| écaille de bourgeon nom {f} | rügypikkelyfőnév |
| écaille de poisson nom {f} | halpikkely◼◼◼főnév |
| écaillement nom {m} | hámlás [~t, ~a, ~ok]◼◼◼főnév lepattogzásfőnév |
| écailler verbe | lepikkelyezige |
| écailleux (-euse) adjectif | hámló◼◼◼melléknév |
| écaillé(e) adjectif | pikkelyes◼◼◼melléknév |
| écale nom {f} | dióhéjfőnév |
| écaler verbe | kihüvelyezige |
| écarlate | bíbor◼◼◼ bíborvörös◼◼◻ skarlátpiros◼◼◻ |
