Ungarisch-Deutsch Wörterbuch »

rég bedeutet auf Deutsch

UngarischDeutsch
Pikárdia (Franciaország egyik régiója) főnév
földr

die Picardie [der Picardie; —] (historische Provinz in Nordfrankreich)◼◼◼Substantiv
[pikaʁˈdiː]

protiszták (régi magyar tankönyvekben: véglények; egyszerű eukarióták) főnév

die Protisten◼◼◼Substantiv
[pʁoˈtɪstn̩]

prégel ige
nyomd

prägen [prägte; hat geprägt]◼◼◼Verb
[ˈpʁɛːɡn̩]

rúna (titkos jelek; az észak-európai népek által használt legrégibb írásjelek) [~át, ~ája, ~ák] főnév

die Rune [der Rune; die Runen]◼◼◼Substantiv
[ˈʁuːnə]

srég melléknév

diagonalAdjektiv
[diaɡoˈnaːl]

Szardínia (Olaszország különleges autonómiával ellátott régiója, sziget a Földközi-tengeren) főnév
földr

das Sardinien [Sardinien(s); —] (italienische Insel im Mittelmeer)◼◼◼Substantiv
[zaʁˈdiːni̯ən]

Szeretek régi könyveket olvasni.

Ich lese gerne alte Bücher.

Trákia (Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió) főnév
tul, földr

Thrakien (Gebiet auf der Balkanhalbinsel)◼◼◼Eigenname
[ˈtʁaːki̯ən]

zecchino (régi olasz aranypénz) főnév
pénz, tört

die Zechine [der Zechine; die Zechinen]Substantiv

árbócfigyelőhely (régi helyesírás) főnév
hajó

das Krähennest [des Krähennest(e)s; die Krähennester]Substantiv
[ˈkʁɛːənˌnɛst]
Seemannssprache

árbóckosár (régi helyesírás) főnév
hajó

das Krähennest [des Krähennest(e)s; die Krähennester]◼◼◼Substantiv
[ˈkʁɛːənˌnɛst]
Seemannssprache

ásató (régész) főnév

der Ausgräber [des Ausgräbers; die Ausgräber]Substantiv
[ˈaʊ̯sˌɡʁɛːbɐ]

értékes régiség kifejezés
tréf is

der Altertumswert [des Altertumswert(e)s; —]Substantiv

ősrég(i) melléknév

altüberliefertAdjektiv

ősrégi melléknév

uralt◼◼◼Adjektiv
[ˈuːɐ̯ˌʔalt]
Ez a nagyapámról készült ősrégi fotó mutatja, hogy az embereknek akkoriban jó ízlésük volt az öltözködésben. = Auf diesem uralten Foto meines Großvaters zeigt sich, dass man damals einen guten Geschmack hatte bezüglich der Bekleidung.

althergebracht◼◻◻Adjektiv
[altˈheːɐ̯ɡəˌbʁaxt]

altherkömmlichAdjektiv

museumsreifAdjektiv

ururaltAdjektiv

ősrégiség főnév

das Uralter [des Uralters; —]Substantiv

567