képes bedeutet auf Deutsch
| Ungarisch | Deutsch |
|---|---|
| képes melléknév | imstande◼◼◼ »Adjektiv kompetent [kompetenter; am kompetentesten]◼◼◼ »Adjektiv figürlich [figürlicher; am figürlichsten] »Adjektiv |
| képes | bebildert◼◻◻ »[bəˈbɪldɐt]Bár a gyerekkönyv egy szép képes történetet mesélt el, tele volt vesszőhibával. = Wenngleich das Kinderbuch eine schöne bebilderte Geschichte erzählte, war es voller Kommafehler. |
| képes ige | können (kann-kannst-kann) [konnte; hat gekonnt] »Verb |
| képes (illusztrált) melléknév | illustriert◼◼◼ »Adjektiv ill. (illustriert) (Abk.)◼◼◻ »Adjektiv |
| képes (vmire) melléknév | fähig [fähiger; am fähigsten] (zu mit Dativ)◼◼◼ »Adjektiv |
| kép(let)es melléknév | metaphorisch »Adjektiv |
| képes atlasz kifejezés | der Bilderatlas »Substantiv |
| képes beszéd kifejezés | die Bildersprache [der Bildersprache; die Bildersprachen] »Substantiv |
| képes biblia/szentírás kifejezés | die Bilderbibel »Substantiv |
| képes folyóirat kifejezés | das Magazin [des Magazins; die Magazine]◼◼◼ »Substantiv |
| képes folyóiratok | |
| képes krónika kifejezés | die Bilderchronik [der Bilderchronik; die Bilderchroniken]◼◼◼ »Substantiv |
| (képes) levelezőlap főnév | die Karte [der Karte; die Karten] (Kurzform für Postkarte und Kurzform für Ansichtskarte)◼◼◼ »Substantiv |
| képes működésbe hozni kifejezés | |
| képes pecsét kifejezés | |
| képes rá | |
| képes szimbólum kifejezés | das Piktogramm [des Piktogramms; die Piktogramme] »Substantiv |
| képes vmire kifejezés | fertigbringen [brachte fertig; hat fertiggebracht] »Verb |
| képes volt rá | |
| képes újság kifejezés | die Bildzeitung »Substantiv |
| képeskönyv főnév | das Bilderbuch [des Bilderbuch(e)s; die Bilderbücher]◼◼◼ »Substantiv |
| képeslap (levelezőlap) főnév | die Ansichtskarte [der Ansichtskarte; die Ansichtskarten]◼◼◼ »Substantiv |
| képeslap (újság) főnév | die Illustrierte◼◼◼ »Substantiv |
| képesszótár főnév | das Bildwörterbuch [des Bildwörterbuch(e)s; die Bildwörterbücher] »Substantiv |
| képessé tesz kifejezés | befähigen [befähigte; hat befähigt]◼◼◼ »Verb freigeben [gab frei; hat freigegeben]◼◻◻ »Verb bevollmächtigen [bevollmächtigte; hat bevollmächtigt] »Verb |
| képessé tesz | ermöglicht◼◼◼ »[ɛɐ̯ˈmøːklɪçt] |
| képesség főnév | die Fähigkeit [der Fähigkeit; die Fähigkeiten]◼◼◼ »Substantiv die Kraft [der Kraft; die Kräfte]◼◼◻ »Substantiv die Kapazität [der Kapazität; die Kapazitäten]◼◼◻ »Substantiv die Qualität [der Qualität; die Qualitäten]◼◼◻ »Substantiv |
