finom bedeutet auf Deutsch
| Ungarisch | Deutsch |
|---|---|
| (finom kis) csemete gúny, pejor | |
| (finom kis) mákvirág gúny, pejor | |
| finom magvú kifejezés | feinkörnig [feinkörniger; am feinkörnigsten] »Adjektiv |
| finom mérleg | |
| finom mosószer kifejezés | das Feinwaschmittel [des Feinwaschmittels; die Feinwaschmittel] »Substantiv |
| finom munka kifejezés | die Feinarbeit [der Feinarbeit; die Feinarbeiten]◼◼◼ »Substantiv |
| finom öntvény kifejezés | |
| finom-pék főnév | der Feinbäcker »Substantiv |
| finom pékáru kifejezés | die Konditorware »Substantiv |
| finom péksütemény (Svájc) főnév | die Patisserie [der Patisserie; die Patisserien] »Substantiv |
| finom por kifejezés | der Feinstaub [des Feinstaub(e)s; die Feinstäube]◼◼◼ »Substantiv |
| finom profilírozás kifejezés | die Feinprofilierung »Substantiv |
| finom rostszövet kifejezés | das Filament [des Filaments; die Filamente] »Substantiv |
| finom szálszövedék kifejezés | das Filament [des Filaments; die Filamente] »Substantiv |
| finom szappan kifejezés | |
| finom tagú kifejezés | feingliedrig [feingliedriger; am feingliedrigsten] »Adjektiv |
| finom társaság kifejezés | die Hautevolee [der Hautevolee; —] »Substantiv |
| finom vágat (pipadohány) kifejezés | der Feinschnitt [des Feinschnitt(e)s; die Feinschnitte]◼◼◼ »Substantiv |
| finom változást jelző műszer kifejezés | die Feinmesslehre »Substantiv |
| finoman melléknév | behutsam [behutsamer; am behutsamsten]◼◼◼ »Adjektiv feinfühlend [feinfühlender; am feinfühlendsten] »Adjektiv |
| (finoman) beporoz kifejezés | einstäuben [stäubte ein; hat eingestäubt] »Verb |
| finoman csiszol kifejezés | |
| finoman jelezve határozószó | andeutungsweise »Adverb |
| finoman tagolt | |
| Finoman tudtára adtam, hogy nemkívánatos személy. | |
| finombádog főnév | das Feinblech [des Feinblech(e)s; die Feinbleche] »Substantiv |
| finombeállítás főnév | die Feineinstellung [der Feineinstellung; die Feineinstellungen]◼◼◼ »Substantiv |
| finombeállító főnév | der Nonius [des Nonius; die Noniusse, die Nonien] »Substantiv |
| finomérzésű melléknév | feinfühlig [feinfühliger; am feinfühligsten]◼◼◼ »Adjektiv |
| finomhálójú melléknév | feinmaschig [feinmaschiger; am feinmaschigsten] »Adjektiv |
| finomhangolás főnév | die Feinabstimmung [der Feinabstimmung; die Feinabstimmungen]◼◼◼ »Substantiv |
| finomilleszkedés főnév | |
| finomillesztés főnév | |
| finomít ige | raffinieren [raffinierte; hat raffiniert]◼◼◼ »Verb feinen [feinte; ist gefeint]◼◻◻ »Verb affinieren [affinierte; ist affiniert] »Verb |
| finomít ige koh | |
| finomít (fémet) ige | ameliorieren [ameliorierte; hat amelioriert] »Verb |
| (ki)finomít ige | verfeinern [verfeinerte; hat verfeinert]◼◼◼ »Verb |
